Az idei év is bővelkedett tudományos szenzációkban. Az evolúciókutatás fejlődését az orvosi-élettani Nobel-díj nyertesének munkája is jelzi, de idén derült ki az is, hogy sütötték az első halat, mikor főzték az első sört, és hogy a csimpánzok rovarokkal kenegetik a sebeiket.
Az idei év nagy felfedezéseket hozott az emberi evolúció terén. Az első szenzáció januárban történt, és a húsevéshez kötődik. A tudósok eddig azt feltételezték, hogy mivel a hús tápanyagdúsabb, mint a zöldségek, a több húsevés miatt lett nagyobb az agy, például a Homo erectusé. Januárban W. Andrew Barr és munkatársai a George Washington Egyetemről megvizsgálták a 1,2 millió évvel ezelőtti és régebbi fosszilis leleteket, és arra jutottak, hogy az eddig feltételezett megnövekedett húsevésre nincs bizonyíték. Vagyis valószínűleg nincs kapcsolat a több hús evése és a nagyobb agy kifejlődése között.
A tavalyi év végén történt a már 2022-re datált óriási sörfelfedezés. A Dartmouth Egyetem Jiajing Wang által vezetett csapata feltárta a világ legrégebbi, ismert sörfőzdéjét Egyiptomban, amelyet 5800 évesre taksáltak. Ez az ősi sör inkább zabkásaszerű volt, és nem olyan folyékony, mint a mai. Valószínűleg mindennapi fogyasztásra és rituális célokra is használták.
A kutya háziasításával kapcsolatban Anders Bergström és Pontus Skoglund, a Francis Crick Intézet két munkatársa ősi farkasok genomjait vizsgálta, és megállapították, hogy az ősi farkaspopulációk Észak-Amerikában, Európában és Szibériában a múltban szorosabban kapcsolódtak egymással, mint a mai farkasok. A vizsgálatba bevont összes kutya leginkább a Kelet-Eurázsiában valaha élt farkasokhoz kötődik, de az ősi farkaspopulációk egyike sem volt a modern kutyák őse, vagyis az igazi kutyaőst (vagy -ősöket) még nem találták meg.
Júliusban egy másik új tanulmány, amelyet Pascal Gagneux és Ajit Varki, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i munkatársai vezettek, azt próbálta megfejteni, hogyan lett ilyen hosszú életű az ember. A CD33 specifikus gén immunreceptorokat termel, és képes megelőzni az öregedés egyes mellékhatásait, védi az agyat a gyulladásoktól és a demenciától. Ez a gén nem volt meg a Neander-völgyiekben vagy a gyenyiszovai emberben, vagyis nem örököltük. Egy hipotézis szerint ezeket a receptorokat a gonorrhoea ellen állította elő a szervezet, de a demencia ellen is hatásosnak bizonyult, és kitolta az élettartamot.
Októberben két dél-szibériai barlang között Laurits Skov és Benjamin Peter, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai csapatukkal 13 Neander-völgyi egyed DNS-ét szekvenálta. A leletek szerint a Neander-völgyiek egyharmada ugyanannak a szorosan összetartozó közösségnek a része, amely körülbelül 54 000 évvel ezelőtt élt. Az Y-kromoszóma (férfiakon keresztül) és mitokondriális (nőkön keresztül továbbadott) DNS elemzése feltárja, hogy az egyedek lényegesen kevésbé változatos Y-kromoszóma DNS-sel rendelkeztek, e szerint a Neander-völgyi nők települtek át más csoportokba, és diverzifikálták a mitokondriális sejteket.
Az új eredmények a őskori társadalmi szerveződést és a fajok kereszteződését is megmagyarázhatják.
2022-ben történt az is, hogy az Osnabrücki Egyetem professzora, Simone Pika által vezetett csapat megfigyelte a gaboni Rekambo közösség csimpánzait, akik rovarokkal gyógyítják magukat. Nyílt sebeiket rovarokkal kezelik, sőt a közösség többi tagjának sérüléseit is. Ez a gondoskodó magatartás, úgy látszik, az eddig feltételezettnél régebbre nyúlik vissza az ember evolúciós történetében.
Novemberben az izraeli Geser Benot Ja’akov régészeti lelőhelyen talált pontyszerű hal maradványainak alaposelemzése után derült ki, hogy sokkal korábban sütöttek először halat, mint eddig feltételezték. Nagyjából 780 000 évvel ezelőtt történhetett, hogy a tűz fölé vagy mellé tették, így sütötték meg.
Az evolúciós kutatások legjelentősebb eredményét az új Nobel-díjas Svante Pääbo hozta idén, aki csapatával megfejtette a Neander-völgyi genomot, és az antropológia új felfedezéseiben is élen járt – a gyenyiszovai ember azonosításában, a Neander-völgyiek és saját fajunk közötti genetikai kapcsolatok feltárásában, valamint az első korai Neander-völgyi–gyenyiszovai ember hibrid azonosításában.
(Borítókép: Svante Pääbo Nobel-díjas svéd genetikus, a paleogenetika egyik megalapítója 2022. október 3-án. Fotó: Jens Schlueter / Getty Images)