Az Oregoni Állami Egyetem által vezetett Center for Oldest Ice Exploration (vagy röviden csak COLDEX) 22 tudósa azért települt ki az Antarktiszra, hogy megtalálják a Föld legrégebbi jegét, és az abban őrzött éghajlati adatok után kutassanak.
A COLDEX a Nemzeti Tudományos Alapítvány által finanszírozott tudományos és technológiai központ, amely 2021-ben alakult, és ötéves, 25 millió dolláros támogatással működik. A projekt célja, hogy a tudósok megtalálják, összegyűjtsék és elemezzék a bolygó legrégebbi jegeit, amelyek fontos adatokkal szolgálhatnak a Föld éghajlati és környezeti történelméről, ezek mellett pedig azt is megmutathatják, hogy a bolygó hogyan reagált a légkörben megjelenő üvegházhatású gázok növekedésére.
Az antarktiszi jeget – és a benne rekedt port és apró légbuborékokat – az évmilliók alatt leginkább a hó temette teljesen maga alá, a tudósokat azonban ez sem állíthatja meg,
különleges készülékeikkel több tíz méter mélyre is képesek lefúrni, hogy akár több millió éves, úgynevezett jégmagokat emeljenek ki a mélyből.
A magokat a denveri NSF Jégmaglétesítménybe szállítják. Onnan a magok egyes részeit a COLDEX kutatóinak laboratóriumaiba küldik, ahol kémiai és egyéb elemzéseket végeznek rajtuk, hogy többet tudjanak meg az időbeli éghajlati viszonyokról.
A munka nagy része a kelet-antarktiszi Allan-hegyekre összpontosul, egy olyan területre, ahol a jégtakaró és a Transzantarktiszi-hegység találkozik. A tudósok ott előreláthatólag öt évet töltenek el, így lesz idejük bőven a kutatásra – a küldetést mégis ahhoz hasonlították, mintha tűt keresnének a szénakazalban, a kezdeti kutatások ugyanis olyan területre összpontosulnak, amely körülbelül akkora, mint Németország fele.
Azt a tökéletes helyet keressük, ahol egy olyan egybefüggő jégsort találunk, amely körülbelül két mérföld (azaz körülbelül 3,22 kilométer – a szerk.) vastagságú
– mondta Peter Neff glaciológus a The Antarctic Sun című lapnak.
A tudósok korábban egy 800 ezer éves jégtömböt emeltek ki, amelynek segítségével sikerült feltérképezniük, hogyan is nézett ki és miből állt pontosan akkoriban a Föld légköre – ennek azonban már több mint 20 éve, a jelenlegi expedíció így sokkal ambiciózusabb tervet foglal magában.
A cél, hogy az éghajlatváltozásról szóló jelentéseinket a lehető legtávolibb pontig ki tudjuk tölteni visszamenőlegesen
– magyarázta Edward Brook, a COLDEX igazgatója, valamint az OSU Föld-, Óceán- és Légkörtudományok Főiskolájának paleoklimatológusa a lapnak, később hozzátéve, nem kizárt, hogy akár 3-4 millió éves jégmagokat is ki tudnak „bányászni”.
A terepi szezon során a kutatók az Antarktisz olyan területeit fedezik fel, amelyeken korábban nem sok tudományos tevékenység folyt, így a munka nem könnyű, azonban annál kifizetődőbb. Ezek mellett a projektnek különböző, a nyilvánosságot célzó kitűzései is vannak, mint például az, hogy a tudósok a terepen végzett munkájukról videónaplót készítenek az olyan közösségi oldalakra, mint például a TikTok.
Többek között ennek köszönhetjük azt is, hogy már több mint 15 millióan látták azt a felvételt, melyben a COLDEX egyik tudósa, Austin Carter és társa leengednek egy kamerát az egyik legmélyebb, 93 méteres furatba, melynek alján a jég az előzetes becslések alapján akár 1,5-2 millió éves is lehet – így szó szerint visszatekinthetünk a múltba.
A COLDEX a videón látható csapat mellett még két másik egységgel is kutatja a jeges kontinenst – a második csapat az elsőhöz közeli területeket tárja fel épp egy talajon működő jégradar segítségével. Ezek a radaros módszerek jellemzik a régió szerkezetét és segítenek a kutatóknak beazonosítani a körülbelül 1100 méter mély jégtömeg azon régióit, ahol a legoptimálisabb az összetétel egy esetleges fúrásra.
A harmadik csapat a Déli-sarkon állomásozik, ahol a jég még viszonylag feltáratlan. Ez a csapat repülőgépekkel gyűjt adatokat, többször repülve a Déli-sark állomására és onnan vissza.
Ezek a tudósok speciális radarral repülnek majd, amely a jégtakaró belsejét képezi le, valamint magnetométereket és gravitációs mérőket telepítenek, hogy segítsenek megérteni a jég alatti geológiai terepet
– magyarázta még az expedíció kezdete előtt Edward Brook. Mint az a videón is látható volt, a mintagyűjtés meglehetősen jól halad, így kíváncsian várjuk, milyen eredményekkel tudnak a kutatók a jövőben előállni.
(Borítókép: Mario Tama / Getty Images)