Ineke van der Ham, a Leideni Egyetem neuropszichológia-professzora új kutatások alapján azt mondta, a bal-jobb felismerése bonyolult, memóriát, nyelvet, vizuális és térbeli feldolgozást igénylő feladat. Nem a férfiaknak megy jobban, hanem a balkezeseknek és a kiskorban szabadon engedett gyerekeknek.
Meglepően sok felnőtt keveri a jobb és bal oldalt, ami a nevetségességen kívül komoly hibákhoz is vezethet. Gondoljunk csak a közlekedésre vagy az orvosokra, akik rossz végtagot amputálnak! Henry Marsh agysebész saját könyvében írja le, hogy egy páciense műtétjénél a gerincoszlop rossz oldalán fúrta ki az ideget. Ehhez hasonló történt 9 éve egy brazil kórházban, amikor az érszűkülettel küzdő beteg bal lábát vágták le a jobb helyett, majd a hibára rádöbbenve biztos, ami biztos, levágták a jobbat is. A kórház közleménye szerint a „betegség már a másik végtagot is veszélyeztette”. Abszurd és nevetséges, de Antonio Cesar Victorio biztos nem kacagott, úgyhogy családja be is perelte a Rio de Janeiró-i Pedro Ernesto Egyetemi Kórházat.
De nemcsak a gyógyítás területén lehet végzetes a bal-jobb tévesztés. Létezik egy olyan teória, amely szerint a Titanic elsüllyedése is ennek a hibának köszönhető: a kormányosnak balra kellett volna fordítani a hajót, de elvétette, és noha azonnal felszólították, hogy korrigáljon, már késő volt.
Friss tanulmányok szerint körülbelül minden hatodik embernek okoz nehézséget a jobb-bal megkülönböztetése, mert az összes térbeli tájékozódás közül ez a legnagyobb kihívás, és még akik azt hiszik, nincs ilyen gondjuk, azok is zavarba jöhetnek a döntésnél, ha a környezeti körülmények nem megfelelők – túl nagy a zaj, zavaró kérdéseket tesznek fel nekik.
Ineke van der Ham, a Leideni Egyetem neuropszichológia-professzora rámutat, hogy a fent-lent, elöl-hátul differenciálással senkinek nincs gondja, de a bal-jobb már sok embernek okoz fejtörést.
Ez a szimmetria miatt történik, ha ugyanis megfordulsz, minden kitekeredik, ez zavarja össze az agyat.
A bal-jobb megkülönböztetés összetett folyamat, ami igénybe veszi a memóriát, a nyelvet, a vizuális és térbeli feldolgozást. A kutatók még csak most kezdenek rájönni, hogy pontosan mi játszódik le a differenciálódás során az agyban, és miért megy ez flottul egyeseknek, másoknak pedig csak lassan.
A kutatások szerint az emberek hajlamosak könnyebben megítélni, hogy egy képen bal vagy jobb kéz látható, ha képzeletben megfordítják a saját testük vagy kezük.
A Van der Ham és munkatársai által 2020-ban közzétett felmérés szerint az emberek körülbelül 15 százaléka érzi, hogy problémája van a bal és jobb oldal azonosításával. A vizsgálatban négyszázan vettek részt, majdnem kétszázan mondták, hogy kezük segítségével határozták meg, melyik oldal melyik. Bebizonyosodott, hogy a kéznek komolyabb szerepe van a felismerésben, mint a látásnak. Azok a korábbi következtetések viszont most nem igazolódtak be, amik szerint a férfiak összességében jobban teljesítenek a bal-jobb megkülönböztetési tesztekben.
Új felfedezés, hogy minél aszimmetrikusabb valakinek a teste, például ha az egyik agyféltekéje kicsit nagyobb, mint a másik, annál jobban megy a differenciálás.
De a balkezesek is ügyesebbek, ha jobb vagy bal oldalt kell választani. A gyerekkori tapasztalatok pedig sokat segíthetnek. Ha a gyereket hagyjuk egyedül tájékozódni, kalandozni, akkor hamarabb elsajátítja az irányokat, mintha mindig a mi kontrollunk alatt jönne-menne. Egy francia kutatás szerint a gyerekek testreprezentációjának és motorikus készségeinek fejlesztésével (koncentráljanak a testükre, az író kezükre) könnyen javítható a bal-jobb felismerése.
(Borítókép: Golibo / Getty Images)