120 éve született Neumann János matematikus, a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetője, a kvantummechanika úttörő kutatója, a játékelmélet, a racionális lottózás, a 11-es párbaj vizsgálója. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az Óbudai Egyetem szervezésében megnyílt az egész évben programokkal váró Neumann-év.
Ha megkérdezik, kit tartunk a legokosabb, legkorszakalkotóbb hazánk fiának, szerencsére elkezdhetjük sorolni a neveket, saját „marslakóinkat”: Teller Ede, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert vagy Harsányi János. De ha őket kérdeznénk meg, egy nevet mondanának maguk közül, aki a zsenik között is zseni volt: a számítógép atyjáét, Neumann Jánosét.
Ahogy a Nobel-díjas tudós, Wigner Jenő mondta:
Sok embert ismertem életemben Einsteintől Heisenbergig, aki a barátom volt. Ugyanakkor sok tehetséges, magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János.
Neve mégsem olyan ismert idehaza, mint kellene. Ezen szeretne most változtatni az 1968-ban alapított Neumann János Számítógéptudományi Társaság, amely a tudós születésének 120. évfordulójára egész éves ünnepségsorozatot (Neumann120) indított január 18-án.
Az Óbudai Egyetemen tartott első rendezvényt Neumann lánya, a 87 éves Marina von Neumann Whitman amerikai bejelentkezése nyitotta meg, aki boldogan üdvözölte az édesapjáról szóló megemlékezés hírét.
Ezután a Számítógéptudományi Társaság elnöke, Beck György beszélt Neumannról és a nevével alapított táraság célkitűzéséről: a lakosság informatikai támogatása, digitális esélyegyenlőség megteremtése, tehetséggondozás.
1959. január 21-én jelent meg az Esti Hírlapban, hogy itthon elkészült az első számítógép Neumann tervei alapján. Ez volt a szobányi méretű M–3. A modern számítógépek működését mai napig megalapozó Neumann-elvek megalkotása (1945-ben írt tanulmányában) meghatározta a számítógépek működését. Ezen elvek a belső program- és adattárolás, a teljesen elektronikus számítógép, a kettes számrendszer és a központi vezérlőegység alkalmazása.
MA IS MINDEN INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ – AZ ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPTŐL kezdve A LAPTOPON KERESZTÜL AZ OKOSTELEFONOKON ÁT AZ IPARI ALKALMAZÁSOKIG – MIND AZONOS ELVI FELÉPÍTÉSŰ, NEUMANN-ELVEN MŰKÖDŐ ESZKÖZ.
Azóta – a Neumann Társaság kezdeményezésére – január 21-én ünnepeljük a magyar informatika napját.
A megnyitón beszélt még az emlékév kiemelt partnere, az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente, dékánja, Eigner György és a rendezvény fő támogatója, a Serco Informatikai Zrt., az első, informatikával foglalkozó vállalat szolgáltatási igazgatója, Odri Kornél.
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezető igazgatója, Szalay Imre ismertette a ránk váró színes programkavalkádot. Ezek között szerepel például egy Neumann-emlékérem kiadása az MNB által, koszorúzás, kiállítás, informatikai versenyek és faültetés a balatonfüredi Tagore sétányon. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban, ahova Neumann járt több tudóstársával, Neumann-miliő-kiállítás lesz, amelynek tablói majd útra kelnek az országban. A megnyitó után az egyetem udvarán a prominens megjelentek megkoszorúzták Neumann szobrát.
Az ünnepség kora délután folytatódott, amikor kihirdették két Neumann-témájú irodalmi pályázat nyerteseit. A Neumann Társaság és a Galaktika Magazin közös sci-fi-novella-pályázatán Fedina Lídia nyert, az Élet és Tudomány szintén a társasággal közösen hirdetett esszépályázatán Vágfalvi Zoltán Csaba művét hirdették ki győztesnek. De a legalább dicséretesként értékelt többi pályamű is olvasható lesz a Neumann120 honlapon az év során.
Egy versenyre még mindig lehet jelentkezni: február 24-ig képzőművészeti diákpályázatra vár alkotásokat a Deák17 Galéria a Neumann Társasággal közösen. A díjátadók után a Neumann Társaság szakcsoportjainak előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.
Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, a Corvinus oktatója Neumann játékelméletét, a racionális lottózást, a foci 11-es párbajának problémáit, a fogolydilemmát ismertette színesen. Ahogy elmondta, Neumann munkássága ritka a kutatók között, mert egyszerre volt nagyszerű
ELMÉLETI ÉS ALKALMAZOTT MATEMATIKUS IS.
Dr. Dobay Péter a Pécsi Tudományegyetem és a Gazdaságinformatikai, Kutatási és Oktatási Fórum képviseletében jött, hogy az adattudatosságról, az első számítógépről (IAS vagy becenevén Johnniac – Neumannról) beszéljen, ami 1024 szó tárolására volt képes.
Dr. Surján György az 1970-ben alakult Orvosbiológiai Szakosztályt képviselte, hogy az orvosi informatika fejlődéséről (vagy stagnálásáról) beszéljen. Az egy helyben toporgás okaként a nem egységes terminológiát és a torzított adatokat emelte ki. Dombi József professzor a Szegedi Tudományegyetemről érkezett, hogy a Fuzzy-rendszerek Neumannhoz való kapcsolódásáról beszéljen.
A FUZZY-HALMAZOK FOLYTONOS LOGIKAI RENDSZEREK, AMelyeK KVANTUMFIZIKAI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉT NEUMANN–NÁL KERESTÉK.
A délután során még érdekes előadásokat hallhattunk például Dömölki Bálinttól, aki az első magyarországi Neumann-elvű, elektronikus számítógépet, az M–3 gépet építő MTA Kibernetikai Kutatócsoport tagja volt. De a Monte-Carlo-módszerekről is a képalkotásban és az orvosi rekonstrukcióban (Szirmay-Kalos László, Szécsi László), robotikaversenyekről (Abán Csaba), a Neumann-elvű feldolgozástól az elosztott mély gépi tanulásig (Farkas Attila), és Neumann és a mai mesterséges intelligencia kapcsolatáról (Gulyás László).
Ilyen izgalmas nyitórendezvény után készülhetünk a következő eseményre, a február 8-i koszorúzásra, amelyre Neumann János régi lakóhelye, a Bajcsy-Zsilinszky út 62. előtt kerül sor.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)