A Rice Egyetem és a Stanford Egyetem kémikusai kidolgoztak egy új képalkotó eszközt, ami ígéretes lehet a rák kezelésében, mert képes a nehezen látható agyi területeket is megvilágítani. Eredményeik az American Chemical Societyn jelentek meg.
Han Xiao (Rice Egyetem) és Zhen Cheng (Stanford Egyetem) munkatársaikkal azon dolgoztak, hogy jobban meg tudják világítani a nehezen hozzáférhető agyterületeket. Tanulmányuk a Journal of the American Chemical Societyn jelent meg.
Új, kis molekulájú festékük képes átjutni a vér–agy gáton, és meg tudja különböztetni az egészséges agyszövetet és a daganatot – egerekben legalábbis. A vér–agy gát egy szorosan összefonódó sejthálózatkapu, ami védi az agyat a kórokozóktól, de más anyagok mozgását lehetővé teszi.
Ahogy Xiao elmondta,
a fluoreszcens képalkotást főleg a rák diagnosztizálására fejlesztették ki, a szonda nagy felbontású, és különböző anyagoknál, működéseknél is bevethető.
A látható fény hullámhossza 380 és 700 nanométer között van, de minél mélyebben fekszik egy szövet, annál nagyobb hullámhosszra van szükség a kis molekulák jelenlétének felismeréséhez, ezért az 1000-1700 nanométer hullámhosszú képalkotás az ideális.
Az agyi képek készítése nemcsak a szövetek mélysége és nehéz hozzáférhetősége miatt kihívás, hanem az agy védőkapuja, a vér–agy gát miatt is, ami szelektív szűrőként korlátozza az anyagoknak a keringési rendszerből a központi idegrendszerbe való átjutását. Az új festék sokkal tartósabb, mint az indocianinzöld, vízben oldódó, optikai képalkotó szer, ennek nyoma másodpercek alatt eltűnik, de az új festék akár 10 percig hagy stabil nyomot, vagyis a kutatóknak több idejük van a vizsgálatokra.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Misha Friedman / Getty Images)