A Nature-ben megjelent új, több ezer globális minta vizsgálatával készült tanulmány szerint testünk élő organizmuskészlete nagyban függ környezetünktől. Az anyák és kisgyerekeik, a testvérek, de még a szomszédok is befolyásolhatják, milyen betegségeknek vagyunk kitéve.
A mikrobiom a bőrön, a testben élő baktériumok összetétele, egyedülálló, csak ránk jellemző, és vannak olyan tudósok, akik második genomként írják le. Mennyisége a testrészektől függően változik, van, ahol több található, mint máshol – ilyen például a köldök. Egy új tanulmányból kiderült, hogy környezetünk, a körülöttünk lévők, akár családunk, barátaink, vagy szomszédjaink is alakítják mikrobiomunkat.
Az együtt élők általában hasonló mikrobákkal rendelkeznek, és minél tartósabb az együttlét, annál inkább hasonlítanak az egyes emberek baktériumai. A Nature-ben megjelent új tanulmány több ezer, a világ minden részéről származó ember bél– és szájüregi mintáit analizálja, a hipotézise szerint bizonyos betegségek terjesztői átvihetők egyik emberről a másikra.
Katherine Xue, a kaliforniai Stanford Egyetem mikrobiom-kutatója úgy nyilatkozott:
Ez az átfogó vizsgálat arra vonatkozott, hogyan és mikor terjednek a mikrobák a bélben és a szájüregben.
A legtöbb tanulmány arra fókuszál, honnan szerzi az ember az első mikrobáit, hogy alakul ki a kezdő mikrobiomkészlet. Ennek az induló mikrobamennyiségnek és -összetételnek a vizsgálatára Mireia Valles-Colomer és Nicola Segata az olasz Trentói Egyetemen közel 10 000 széklet– és nyálminta DNS–ét elemezték a világ minden tájáról. Szerepelt itt argentin, kínai, európai és észak-amerikai minta is. Megvizsgálták a családtagok, élettársak, szomszédok és ismerősök bélrendszerében és szájában található mikrobatörzseket, és az előfeltevés beigazolódott: az anyák és gyermekeik mikrobiomái nagyon hasonlóak, főleg kisgyermekkorban.
A bababélrendszer mikrobatörzseinek 50 százaléka egyezett az anyák mikrobáival. Ez az egyezés idővel csökkent, de nem szűnt meg, olyannyira nem, hogy az 50–85 éves embereknek még mindig voltak közös bélmikrobatörzsei az anyjukkal.
De nem csak az anyák mikrobái fontosak, 4 éves kor után a gyerekek mikrobái ugyanolyan számban tartalmaznak az apa mikrobatörzseiből, mint az anyáéból. De igaz, az anya mikrobái a szájüregi mikrobákat kevésbé befolyásolják, mint a bélrendszerieket. Az is kiderült, az együtt élő emberek szájüregi mikrobái nagyon hasonlóak, a legszorosabb kapcsolat pedig az élettársak, házaspárok szájmikrobái között van. Nem csoda.
A tanulmány azért jelentős, mert rávilágít, a nem kórokozó mikrobák hogy járulhatnak hozzá a betegségekhez.
(Borítókép: The Washington Post / Getty Images)