A hőhullámok, bozóttüzek, aszályok és más természeti katasztrófák súlyosbodásával egyre több növény és állat pusztul el, ami eddig is nyilvánvaló volt, a tudomány azonban eddig messze alábecsülte az éghajlatváltozás és az élőhelyek pusztulásának a biológiai sokféleségre gyakorolt valódi hatását.
A legfrissebb kutatások szerint 2050-re a szárazföldi állatok tíz százaléka, míg az évszázad végére, 2100-ra közel 30 százaléka is kipusztulhat bizonyos földrajzi területekről. Ez azt jelenti, hogy a manapság született, 80 éves korukig élő gyermekek életükben szó szerint állatok ezreinek eltűnését nézik végig, a gyíkoktól és békáktól kezdve egészen az olyan ikonikus emlősökig, mint az elefántok vagy a kenguruk – hívja fel a figyelmet elemzésében a The Conversation.
Valamilyen módon minden faj függ másoktól, amit első blikkre talán fel sem fedezünk, az egyik tényező kiesésével azonban nyilvánvalóvá válnak a különböző állatfajok életében fellelhető összefüggések. Többek között emiatt van az is, hogy ha egy faj kihal, az a térség egészének ökoszisztémájára hatással lesz.
Gondoljunk csak bele: egy faj elveszti természetes élőhelyét, például a túlzott erdőirtások miatt.
A térségben a faj kihal, ami önmagában is tragédia, ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy ezzel az ott élő ragadozók is elvesztik a zsákmányukat, már egy sokkal nagyobb probléma kezd körvonalazódni
– hiszen élelem nélkül ők is elpusztulhatnak.
Mindez pedig nem csak találgatás, az egyik ilyen szituációt ismertető legjobb példa az ausztráliai törpeoposszum (Burramys parvus) potenciális pusztulása. A szárazság, az élőhelyvesztés és más terhelések a fő zsákmányállat, a bogáncslepke- (Agrotis infusa) populációk rendkívül gyors csökkenését okozzák, így a törpeoposszumoknak lassan nem marad mit enniük. A tudósok úgy vélik, hogy a korábbi öt tömeges kihalási esemény (mass extinction event) egyik első mozgatórugói az ehhez hasonló, úgynevezett együttes kihalások lehettek.
A kutatást végző tudósok Európa egyik leggyorsabb szuperszámítógépének segítségével létrehoztak egy olyan virtuális Föld-modellt, mely több mint 15 ezer összekapcsolt táplálékhálózatot tartalmazott. Ehhez hozzátették az előre jelzett éghajlatváltozási információkat, és a földhasználat degradációját (például erdőirtások), majd megkérték a számítógépet, hogy számítsa ki a biológiai sokféleség csökkenését egészen a 21. század végéig.
A modell azzal számolt, hogy 2050-re 2,4 Celsius-fokos, 2100-ra pedig 4,4 Celsius-fokos lesz az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés. Ha ez a forgatókönyv valóra válik, akkor a szárazföldi ökoszisztémák világszerte
2050-re átlagosan a jelenlegi állati sokféleség 10 százalékát veszítik el – ez a szám 2100-ra azonban 27 százalékra emelkedhet.
A tudósok felhívták a figyelmet arra, hogy a korábbi jóslások – a mostanihoz képest – azért voltak túl optimisták, mivel nem vették figyelembe az együttes kihalások lehetőségét, csakis az egyéni kipusztulásokra összpontosítottak. A legnagyobb veszélyben egyébként a táplálékláncban legmagasabban elhelyezkedő fajok (azaz a mindenevők és a húsevők) vannak, őket érinti ugyanis leginkább az együttes kihalással járó veszteség, legfőképp a zsákmányvesztés miatt.
A szuperszámítógépes elemzésnél a tudósok azt is megnézték, mely területeken csökken a jövőben a legnagyobb szinten a biológiai sokféleség. Nem túl meglepő módon a legveszélyeztetettebb területek azok, amelyek már manapság is kiemelt figyelmet kapnak: idetartozik például Délnyugat-Ausztrália és Dél-Afrika Cape Floristic régiója. Ennek oka, hogy a fajokban gazdag táplálékhálózatok eróziója miatt a biológiai közösségek sokkal érzékenyebbek a jövőbeli sokkhatásokra.
A teljes tanulmányt ide kattintva olvashatja el.
Különböző környezetvédő szervezetek és aktivisták mindennap azon dolgoznak, hogy a felsoroltak soha ne következhessenek be. Ha például sikerül elérnünk olyan alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási pályát, amely a globális felmelegedést 3 Celsius-foknál kisebbre korlátozza az évszázad végéig, akkor a biológiai sokféleség csökkenését 27 százalék helyett „csak” 13 százalékra korlátozhatjuk – ez pedig több ezer faj megmentését jelentené.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, több amerikai nagyvállalat is elkötelezte magát már a környezetvédelem mellett. Az Apple például vállalta, hogy 2030-ig 100 százalékban karbonsemlegessé válik, míg a redmondi Microsoft is gőzerőkkel dolgozik azon, hogyan tehetnék zöldebbé működésüket.
(Borítókép: Földút egy bozóttűz sújtotta egykori erdőben 2009. február 12-én az ausztráliai Kinglake körzetében. Fotó: Luis Ascui / Getty Images)