Már régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy miért termel a vombat – egyedülálló módon – kocka alakú székletet. Patricia Yang, a Georgia Institute of Technology kutatója szerint nem a száraz táplálék, hanem a bélrendszer különleges összehúzódásai okolhatók az ürülék szabályos formájáért.
A tömzsi erszényes kis vombat Ausztrália egyik legaranyosabb állata a koala mellett, de a bájos külső lappangó agresszivitást és egy különös formájú székletet rejt. A vombat ugyanis az egyetlen állat a világon, amelyik szabályos kis kockákat termel, ha salakanyagot ürít.
A vombatok három fajtáját különböztetik meg az etológusok, az alapfaj (Vombatus ursinus ursinus) mellett az ausztrál vombatot (Vombatus ursinus hirsutus) és a tasmán vombatot (Vombatus ursinus tasmaniensis). Ezek leginkább szőrzetükben, fül- és orrformájukban térnek el egymástól, de mindegyik fajban közös, hogy sűrű erdők nagy üregeiben és alagútjaiban töltik a nappalokat, hogy jellemzően csak éjszaka bújjanak elő a táplálék (fűfélék, gyökerek) begyűjtése miatt.
Szőrzetük dús, talpuk csupasz, karmuk ásásra specializálódott. A vombat hossza egy méter körül van, súlya elérheti a 30 kilogrammot is. Egyéniségükre a fontolva, de határozottan haladó a jellemző, céljukat mindenáron véghezviszik, ha nem is kapkodják el a megvalósítást. Jobb nem ujjat húzni velük, mert képesek harapni – ha valaki akadályozza vagy felidegesíti őket.
A kocka alakú vombatszéklet kérdése egészen a közelmúltig nem talált megoldásra a tudósok körében, bár sokan vizsgálták a különös jelenséget. Mike Swinbourne, az ausztrál Adelaide Egyetem vombatszakértője azt mondja, mindenféle teóriák keringtek már a vombatkakival kapcsolatban, az egyik ilyen szerint
azért kocka alakú a széklet, hogy ne guruljon el, és egymásra rakhassák őket, így jelölve a területüket.
De az is komolyan felvetődött, hogy a vombat dehidratált szervezete miatt a táplálékból igyekszik minden nedvességet felszívni, ezért merev, kemény, hegyes formájú az ürüléke. Ezt támasztja alá az is, hogy az állatkertekben, kevésbé száraz környezetben és étrenden tartott állatok széklete már nem szabályos kocka.
2018-ban Patricia Yang, a Georgia Institute of Technology kutatója komolyabban beleásta magát az ürülék témájába. Vizsgálata során első nehézsége akkor adódott, amikor Ausztráliából kellett vombatokat kérnie, de kapott két szerencsétlenül járt, elgázolt tetemet.
Yangnak két teóriája volt, mielőtt megvizsgálta az állatokat,
az egyik szerint végbélnyílásuk szögletessége okozza a formát, a másik szerint a kocka már az emésztés során kialakul.
A vombat bélrendszeréből létrehozott kétdimenziós matematikai modell megmutatta, hogyan tágul és húzódik össze a szerv a táplálék feldolgozása során.
Ahogy beindul az emésztés, és az étel áthalad a bélrendszeren, a bélből származó nyomás alakítja a széklet formáját.
A bél keresztmetszete olyan, mint egy gumiszalag, amelynek két vége feszes, a középső rész pedig rugalmasabb. A merev és rugalmas részek különböző sebességgel húzódnak össze, ami létrehozza a kocka alakját és sarkait.
A rejtély megoldódott, a vombatok áshatnak tovább.
(Borítókép: Shutterstock)