Index Vakbarát Hírportál

Magyar mérnökök is közreműködnek az összeomlott török házak felmérésében

2023. február 15., szerda 18:14

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei már napok óta Törökországban vannak, és az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársaival, az EELISA egyetemi szövetség (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) tagjaival együtt vesznek részt a földrengés kárfelmérésében.

A BME szakemberei már napok óta Törökországban vannak, és az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársaival, az EELISA egyetemi szövetség (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) tagjaival együtt vesznek részt a földrengés kárfelmérésében.

Joó Attila, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docense, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója az Indexnek elmondta: a kiutazás megszervezéséhez segítséget nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Török Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) munkatársainak hely- és nyelvismeretének köszönhetően tudnak zavartalanul dolgozni a területen.

Szombaton Antakyában a HUNOR mentőcsapatnak és a műegyetem mérnökeinek munkáját egy 4,4-es erősségű utórengés nehezítette. Joó Attila ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ijesztő volt, amikor közvetlenül egy megdőlt épület romjainak átkutatása után 4,4-es erősségű utórengés rázta meg Antakya városát. Szerencsére a mentőcsapat már nem tartózkodott a romok között, így senki sem sérült meg.

Vasárnap a HUNOR mentőegységgel közösen végeztek felderítést, majd épületátvizsgálást a városban, később visszatértek Adanába. A mentési tevékenység lezárult, most a sérült épületek kárfelmérése, a megmaradt infrastrukturális műtárgyak állapotáról való szakvélemények elkészítése és a romeltakarítás van soron.

Új helyszínen

A BME szakemberei hétfő óta a földrengés egyik epicentrumában, Kahramanmarasban tartózkodnak, itt február 6-án volt a Richter-skála szerinti 7,7-es és 7,6-os erősségű rengés. Azóta még 1972 utórengés történt. Kahramanmaras külvárosai kevésbé sérültek, egy kisebb területen viszont a magas épületek jelentős károkat szenvedtek.

Török kollégáikkal együtt kedden húsz épületet vizsgáltak meg. Eredményeiket a többi helyszínen dolgozó szakértőhöz hasonlóan az AFAD rendszerében rögzítik, szakvéleményüket az épületek pontos GPS-koordinátái és fotódokumentáció egészíti ki.

a HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁS SZERINT EDDIG A FÖLDRENGÉS SÚJTOTTA TERÜLETEN 122 152 ÉPÜLET VIZSGÁLATA FEJEZŐDÖTT BE.

Joó Attila elmondta, hogy kedd reggel óta dolgoznak együtt a helyi katasztrófavédelemmel és az isztambuli műszaki egyetem csapatával. A BME munkatársai főleg tartószerkezeti, földrengési méretezési, vasbeton és acélszerkezeti tapasztalattal rendelkező mérnökök. Vizsgálataik fő tárgya, hogy hogyan sérültek a házak, ez kapcsolódik az itthon folytatott statikai kutatásaikhoz.

Ahogy elmondta, a károk különlegesen súlyosak, az intenzitás kiemelkedő volt.

A szakembereknek különösen az érdekes, hogy a különböző időszakokban, kulturális környezetben épült házak hasonlóan vagy különböző módon és mértékben sérültek-e meg. Fontos tapasztalat, hogy nemcsak a régi házak dőltek össze, hanem újonnan épültek is, ami alapvető mérnöki, kivitelezési, esetleg üzemeltetési problémára utalhat.

A felmérések azért értékesek, mert a helyi szabályozásba beépülnek majd az új információk, ahogy ez a 1999-es isztambuli földrengéskor is történt.

Jelenleg a bontási, eltakarító munkálatok folynak, az állva maradt épületeket vizsgálják, osztályozzák és felviszik egy adatbázisba, valamint speciális helyzetű épületeket vizsgálnak.

A BME mérnökeinek célja a segítésen túl a hazai mérnöktársadalom elé tárni az eredményeket, felhívni a figyelmet az alapvető szabályok betartására.

Ahogy Joó Attila elmondta:

Ha triviális mérnöki megoldások nincsenek megvalósítva, akkor lényegesen nagyobb károk keletkeznek egy ilyen katasztrófa idején.

Tervben van a Magyar Mérnöki Kamara bevonása is a későbbi segítségbe. Fontos, hogy a magyar mérnöktársadalom is tanuljon az esetből, bár Magyarország csak közepes szeizmicitású országnak számít, a megfelelő konstrukciós megoldások alkalmazása azonban idehaza is fontos.

(Borítókép: Joó Attila / BME)

Rovatok