Kerry Hughes etnobotanikus vizsgálatai szerint gyakran kutya- vagy sertésferomonokat adnak a parfümökhöz, amelyek nem tennék szexuálisan vonzóvá senki ember fiát. De valóban hathatnak-e a feromonok a másik nemre?
A szagtalan feromonok, a szervezet jelzőmolekulái a természet bombasztikus illatai. Hathatnak az emberi idegrendszerre, de tudat alatt: miközben eljutnak az agyhoz, befolyásolhatják magatartásunkat, érzéseinket. Olyan kémiai anyagok, amelyek kiválasztódhatnak a leheletből, izzadságból, vizeletből vagy más testváladékból.
A feromonoknak állítólag csábító hatásuk lehet, erős érzelmi reakciókat válthatnak ki: szimatolójukból szimpátiát, viselőjükből a magabiztosság érzését vagy ellazultságot. Erre támaszkodva fejlesztették ki a parfümgyártók a férfi-feromontartalmú termékeiket, amikbe androsztendion-, androsztenol- és androsztenonferomonokat csempésztek. Ez a keverék a férfidominanciát hangsúlyozza, és a használó hangulatát is befolyásolhatja. De valóban csáberőként, vágyfokozóként működhetnek ezek az illatok?
Jessica Gaby, a Middle Tennessee State University pszichológus adjunktusa a szaglás és az emberi interakciók egymásra hatását vizsgálja. Véleménye szerint
az orrnak ereje van, a szaglás hajlamosíthat bizonyos viselkedésekre, és eltántoríthat másoktól.
Ahogy Gaby kifejti, a kulturális preferenciáknak nagy szerepük van abban, hogy egyesek számára mi a jó és rossz illat, vagy szag. Vannak egyértelmű bűzök, amelyek mindenki számára taszítók, és vannak olyan illatok, amelyek vonzóak lehetnek – de nem mindenkinek.
John McGlone, a Texasi Műszaki Egyetem állattudományi professzora szerint szinte minden állat, a rovaroktól az emberekig hasonló molekulákat választ ki, amik a szaglás révén kimutathatók. Ezek a molekulák, biokémiájuk és receptoraik az evolúció során megmaradtak.
Gaby szerint bár nem bizonyított, hogy egy molekula minden emberre ugyanúgy hat, és megváltoztatja a viselkedést, az biztos, hogy a szaglás sokkal nagyobb szerepet játszik érzelmeinkben, mint gondolnánk.
Olyan kutatások már korábban is születtek, amelyek azt igazolják, hogy a női könnyek illata csillapíthatja a férfiak szexuális izgalmát, és hogy az izzadság utal a félelem és a szorongás fokára.
Bizonyos hormonokról köztudott, hogy befolyásolják hangulatunkat, ilyen például az oxitocin, ami ellazít, felszabadít, könnyebb kapcsolódást tesz lehetővé az emberek között. Ezért is hívják kötőhormonnak.
A feromonok közül az androsztendion magas koncentrációban van a férfiak verejtékében, és állítólag vonzza a férfi közelében lévő nőket. A feromonos parfümökkel kapcsolatban azonban van egy nagy kérdés: állati, növényi vagy emberi feromonokat adtak-e hozzájuk? Mert a hatás ettől függően változhat.
Az emberi hormonok szintetizálásának, felhasználásának több akadálya is van, ezért a parfümökben jellemzően növényi (vagy állati) vegyületeket használnak. Ezek is működhetnek, de nem csáberővel, inkább nyugtató, ellazító hatást válthatnak ki.
Kerry Hughes etnobotanikus, gyógynövénykutató szerint gyakran kutya- vagy sertésferomonokat adnak a parfümökhöz, amik csak kutyáknál vagy sertéseknél lennének hatásosak. Persze ennek is meglenne a bája: a nők ugyan nem törődnének a gyanútlan, randira igyekvő férfival, viszont helyes kutyafalkák és bájos disznócsordák üldöznék. Most már tudja, hogy miért.
(Borítókép: shironosov / Getty Images)