E-könyv vagy papírkönyv lesz a jövő művelődési eszköze? Helyettesítheti-e a digitális irodalom a lapozhatót? Mik az e-book és a papírkönyv előnyei és hátrányai?
Többen állítják, hogy az e-könyv az egyik legnagyobb közművelődési találmány a Gutenberg-féle könyvnyomtatás innovációja óta, és hogy a következő néhány év során sokak olvasási szokásait fogja teljesen átalakítani. Vagy már át is alakította.
Az e-könyv a kilencvenes években terjedt el a köztudatban, amikor a NuovoMedia Rocket Ebookja és a SoftBook Press SoftBook Readerje megjelent. Ötlete nem új, szinte egyidős a számítógéppel, de az utóbbi húsz évben az elektronikus-információ-robbanás, a terjedés egyszerűsödése, a számítógép-alapú kommunikációs hálózatok felpörgették népszerűsödését. És bizony, ma már sokan az e-könyveket választják a „fizikai” könyvek helyett, kérdés, veszélyben van-e a hagyományos könyv?
Az e-könyv mind információhordozóját, mind terjesztését tekintve különbözik a klasszikus könyvtől. Bár használatuk terjed, van probléma velük, például a kötelező technológiai háttér miatt kezelésük kicsit kényelmetlen, és szokatlan a hagyományos könyveken szocializálódóknak, jogilag átláthatatlan (megveszem, mégsem a tulajdonom), és az archiválás is gondot okozhat.
Az e-könyv mindig rendelkezésre állhat, ráadásul tartalmát lehet frissíteni és a hagyományos irományok fizikai határait túllépő mennyiségű tartalommal tölthető fel, ami kiterjeszthető, testre szabható.
Rugalmasabb, mint a hagyományos könyv: ha egyszer létrehozták az elektronikus szöveget, terjeszthető és virtuálisan is bárhonnan hozzáférhető, kiadása és terjesztési költségei nem magasak (nincs papír, festék, kötési, csomagolási költség).
A fiatalabbak egyértelműen az e-könyveket preferálják a hagyományos könyvekkel szemben: a Library & Information Science Research folyóiratban megjelent 2014-es tanulmány megállapította, hogy a gimnazisták – különösen a fiúk, vagy akik nem olvastak, vagy a nem olvasó fiúk – körében egyöntetűen az elektronikus dokumentumok arattak – talán mert ez a formátum közelebb áll már hozzájuk (telefonjuk, laptopjuk miatt), mint a papíralapú könyv.
Egy diszlexiásokat vizsgáló tanulmányban azt olvashatjuk, az e-könyvek soronkénti mindössze két-három szóra való redukálása segíti a diszlexiás olvasókat: növelni tudták az olvasás sebességét és a szövegértésük is javult. A pozitív fejlemények mögött valószínűleg az áll, hogy a diszlexiások figyelmét leterhelik a papíron sűrűn teleírt oldalak, de az e-könyveken beállított kevés szó még jól befogadható nekik.
Számos kisebb tanulmányból viszont az derült ki, hogy a papíralapú olvasás jobban fejleszti a memóriát és segíti a koncentrációt. Néhány éve a The Guardian egy norvég kísérletről számolt be, melynek során a résztvevőknek el kellett olvasniuk egy novellát Kindle-ön és papírkönyvben is. A hagyományos könyvet olvasók nemcsak empatikusabban és elmélyültebben olvastak, de jobban emlékeztek a cselekmény megfelelő sorrendjére is. Mert aktívan részt veszünk az olvasásban, érzékeljük a haladást, ami segíti a memorizálást, a mentális rekonstrukciót.
Amikor papíron olvasunk, fontos, hogy ujjainkkal érzékeljük a változást a könyvben: a bal oldalon gyarapodnak a lapok, a jobb oldalon csökkennek
– mondta Anne Mangen, a norvég Stavangeri Egyetem kutatója. Hozzátette, további kutatásokra van szükség a különböző mértékű koncentrációt igénylő művekkel kapcsolatban. Például milyen eszközöket, milyen tartalomhoz érdemes használni, melyik formátum alkalmasabb a komoly odafigyelést igénylő művek, például az Ulysses olvasására?
És mi szól még a papírkönyvek mellett? Ha kitör a zombiapokalipszis, és nem lesz internet, nemhogy nem működik majd az e-book, de egy Révai nagy lexikonnal fejbe is vághatjuk az élőhalottakat. A könyv illata egyedülálló, margójára jegyzetelhetünk (kivéve, ha könyvtári példány), türelemre treníroz és fókuszálásra, nem rontja a szemet és segít elaludni.
De talán mindegy is, milyen formátumot preferálunk, olvassunk újra, hiszen egy magával ragadó irodalmi műnél kevés jobb dolog van.
(Borítókép: Ben Stansall / Getty Images)