Nem lehetett rizikómentes vállalkozás lyukat fúrni egy emberi koponyába az időszámításunk előtti 15. században. Az azonban biztos, hogy aki tette, végső próbálkozásként próbálta megmenteni egy feltehetően magas rangú, ám nagybeteg ember életét.
Agyműtétet végezhettek egy 15. századi, késő bronzkorban élt testvérpár egyik tagján Megiddo ókori városban, a mai Izrael területén. A sírt feltáró régészek úgy gondolják, a két férfi i. e. 1550 és i. e. 1450 között élhetett.
A lelet a legkorábbi példája a koponyalékelésnek, vagyis a trepanációnak az ókori Közel-Keleten
– írta a feltárásról a CNN.
A trepanáció alkalmával lyukat vágnak a koponyába, vagyis az idősebb testvér – aki a becslések szerint 20 és 40 év közötti lehetett – fejbőrét megvágták, majd egy éles, ferde élű eszközzel négy egymást metsző vonalat húztak a koponyája homlokcsontján, ami által egy 30 milliméteres, négyzet alakú lyuk keletkezett a fején.
Rachel Kalisher, a Brown Egyetem Joukowsky Régészeti és Ókori Világ Intézetének doktorjelöltje úgy nyilatkozott, hogy azt már korábban is tudták, hogy a trepanáció egy évezredek óta használt műtéttípus, azonban a Közel-Keleten meglehetősen ritka beavatkozásnak gondolták.
A kutató abban bízik, hogy a feltárás segít mélyíteni az ókori Közel-Kelet kultúrájának megismerését.
A DNS-vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a férfiak rokonok voltak, és valószínűleg testvérek. A sírt egy Megiddóban található késő bronzkori palota szomszédságában találták meg, vagyis a két férfi az elithez tartozhatott, még az is lehet, hogy a királyi családból származtak.
A szakértők nem tudják megmondani, hogy az idősebb testvérnél miért volt szükség trepanációra. Úgy vélik, a gyakorlatot a koponyában lévő nyomás enyhítésére vagy az epilepszia és az arcüreggyulladás tüneteinek kezelésére alkalmazhatták. Hozzátették, az ókori mezopotámiai szövegei alapján a műtét természetfeletti vagy túlvilági állapotok gyógyítására is szolgálhatott.
habár az agyműtét oka ismeretlen, azt a kutatók megállapították, hogy a testvérpár súlyos betegként élte életét. valószínűleg genetikai betegségben szenvedtek.
A műtött testvérnek egy extra zápfoga is volt, ami egy ritka genetikai állapotra, az úgynevezett cleidocranialis dysplasiára utal. A kutatások kimutatták, hogy a genetikai bajokon túl a testvérek leprások is lehettek.
A felsorolt egészségügyi problémák miatt feltételezik a kutatók, hogy az agyműtét az idősebb fivér súlyos állapotára adott gyors válaszreakció lehetett.
A műtét azonban nem sikerült, az idősebb testvér a csontgyógyulás hiánya alapján napokon vagy órákon belül meghalt.
Rachel Kalisher régész elmondta, a testvérek azért élhettek évtizedekig, mert rangjukból adódóan finanszírozni tudták ápolásukat. Hozzátette, a fivéreket nem tekintették kitaszítottnak az egészségi problémáik miatt. A hozzájuk közel álló emberek gondoskodtak róluk, és gondoskodtak arról is, hogy megfelelő temetkezési hagyományok szerint helyezzék őket örök nyugalomra – mondta.