Régóta él bennünk a sanda felismerés, hogy mintha szándékosan ki akarna szúrni velünk a Természet, szakadatlanul tréfálnak velünk az égi elemek, és rendre akkor kezd esni, fújni, vagy lesz ordas hideg, amikor hétvége van, vagy amikor telelünk/nyaralunk, szabadságon vagyunk. Hétköznap kellemes az idő, vágyakozva nézünk ki például az irodák ablakain, de amikor végre szabadok vagyunk, dafke elromlik cudarul. Van ennek a megérzésnek bármilyen meteorológiai alapja? Most kiderül.
Most éppen a tavaszias napok fordulnak át télibe a hétvégén, méghozzá meredek fordulattal. Ami persze normális, hiszen nem éppen 14-20 fokos madárcsicsergős időnek kellene rügyeztetnie a flórát februárban, pláne nem kellene megdőlnie a február 21-i melegrekordnak, de az érkező fagyos hidegfront, és a vele járó 15-20 fokos hőmérsékletesés keményen próbára teszi legtöbbünket. Na és azért is, mert pont a hétvégén érkezik.
Olyan érzés ez, mint amikor minden (busz, troli, villamos és fotocellás) ajtó éppen előttünk záródna be, vagy csak azért is a kereszteződés kellős közepén robban le a kocsi, vagy akkor áztat el egy pár perces futó zápor, amikor elugrunk a boltba.
Tényleg mindig hétvégére romlik el az idő? (Vagy csak az emlékezetünk csal meg, mint az egykor volt megannyi fehér karácsony esetében?) Egy mítosz, téves érzet, vagy pedig valóság, hogy az időjárás „szórakozik“ velünk?
Ha racionálisan közelítünk a kérdéshez, akkor kapásból rávághatjuk, hogy nem, nem egy kárörvendő természetfölötti erő, kaján entitás játszik velünk rútul,
és azt is, hogy szinte lehetetlen, hogy rendszeresen kellemetlen idő rontsa el a hétvégéinket. A légkör ugyanis az egyik legkaotikusabban változó közeg a Földön, állapotait pont ezért nem lehet teljes pontossággal előre jelezni. Annyira komplex és sokváltozós rendszer, hogy kizárható, hogy mindig és pont akkor álljanak elő bosszantó időjárási helyzetek.
Ennek ellenére mégsem teljesen alaptalan a megérzésünk,
mert könnyen előfordulhat, hogy több héten, vagy akár több hónapon keresztül is éppen hétvégén érkezik meg a rossz idő (ha van valami, ami relatív, akkor a „rossz idő” fogalma biztosan az, egy pocsék esős idő például áldás lehet a földeknek).
Magyarország éghajlata nagyon változékony, amelynek egyik fő oka, hogy három irányból is érik hatások. A kiegyenlítettebb hőmérsékletjárású, nagy nedvességtartalmú, nyugat felől érkező óceáni, a szélsőséges hőmérsékletjárású, alapvetően száraz kontinentális, és a Földközi-tenger irányából érkező enyhe, nagy nedvességtartalmú légtömegek is alakítják éghajlatunkat.
Ennek tükrében kimondható, hogy elég gyakran érkeznek frontok, átlagban heti rendszerességgel, és ha kifogunk egy „pechszériát”, azaz egy olyan nagytérségi időjárási helyzetet, amikor az erőteljes nyugatias áramlással szinte futószalagon érkeznek a frontok, akkor akár több hétvégét is elronthat az időjárás – mondta az Indexnek Simon Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.
Magyarország időjárását (a már említett légtömegek mellett) alapvetően az egymást váltó ciklonok és anticiklonok határozzák meg. Ezt pedig úgy éljük meg, hogy a nyugodt, kellemes időszakokat rendszeresen kellemetlen frontátvonulások szakítják meg, amikor fel-le liftezik a hőmérséklet, vagy éppen szakad az eső.
Térségünkbe leggyakrabban az Izlandnál keletkező és keletre mozgó ciklonok hidegfrontjai szoktak hideg levegőt szállítani, ilyen ciklonok pedig bizonyos időjárási helyzetekben gyakran alakulnak ki az északi sziget mellett. Mielőtt ideérne a légörvény hidegfrontja, előtte melegebb levegő áramlik fölénk (ahogyan azt a napokban is érzékeltük). Ezt követően megérkezik az évszakhoz illő csapadékforma. A frontzóna átvonulását a megerősödő szél és a megváltozó szélirány jelzi, majd lehűl a levegő.
Mivel átlagosan hétnaponta születnek újabb és újabb ciklonok Izlandnál, éves összesítések szerint
átlagosan tényleg hétnaponta vonul át felettünk egy front.
Ezért ha a rossz idő hétvégén érkezik, akár rendszert is csinálhat belőle rövidebb-hosszabb ideig és sorozatban borzolhatja a kedélyeket szombatonként és vasárnaponként, az elégedetlenkedőknek pedig igazuk lesz, és bátran mondhatják, hogy „ez kész őrület!”.
De azért ne szegjük kedvünket, ha a szokatlanul korán bimbózó aranyesőágak mellett vacogva álldogálunk most hétvégén. Nem jellemző ugyanis, hogy heteken keresztül megismétlődik a hétvégéken ránk köszönő bosszantó időjárás.
A hétnapos periódusok nem törvényszerűek, ide-oda tolódnak,
és minden további nélkül szürke hétköznapokon is átvonulhatnak a frontok, szombatonként pedig kisüthet a nap. Vagy tartósan elidőzhet felettünk egy kényelmes anticiklon, és konzerválhatja az időjárást akár 1-2 hétre is. Igaz, akkor pedig a megrekedt hideg, vagy a tartós hőhullám miatt elégedetlenkedünk, de végül is mindegy, az időjárással úgysem vagyunk sohasem kibékülve.
(Borítókép: Andrew Fox / Getty Images)