Tamar Makin, a Cambridge-i Egyetem kognitív idegtudományi professzora szerint minden további nélkül lehet szárnyunk, csápunk is. Kollégája, Dani Clode már kifejlesztette a 3. hüvelykujjat, amihez könnyű hozzászokni, főleg, ha egy kézzel akarunk kinyitni egy vizespalackot.
Azt hisszük, sci-fi-forgatókönyv, hogy csápjaink és szárnyaink vannak? Nagy tévedés, a kutatók szerint néhány évtizeden belül megtörténik a test metamorfózisa.
A lábbal vezérelt harmadik hüvelykujj már kész van és a szakértők szerint ez csak az első lépés az emberi test nagyobb, drámaibb kiegészítőinek bevezetése előtt. Tamar Makin, a Cambridge-i Egyetem kognitív idegtudományi professzora, aki 2009-ben diplomázott a Jeruzsálemi Héber Egyetem Agy- és Viselkedéstudományi szakán, és az agy plaszticitásával foglalkozó kutatási programját az Oxfordi Egyetemen hozta létre. Szerinte
az agy rendkívüli módon képes alkalmazkodni egy extra végtaghoz. Igazából csak az irányítás a kérdés: hogy dirigálod azt, ami korábban soha nem volt?
A végtagprotézisek esetén a cél egyértelmű, a helyettesítés, de az új testrészeknél azt akarjuk, hogy a test továbbra is 100 százalékosan működjön – egy extra résszel. Makin elmondta, a fejlesztések során azon is töprengenek, mi van akkor, ha a plusz kéz esetén a lábtól vonunk el erőforrásokat, hogy átcsoportosítsuk a kezünkhöz? A professzor meg van győződve arról, lehet szárnyunk, vagy akár csápunk, mert technikai szempontból minden a rendelkezésünkre áll,
csak azt kell megoldani, hogy hordható, kényelmes, könnyű és vezetékmentes legyen. De az igazi probléma az irányítás.
Dani Clode áll a 2017-ben bemutatott robotizált kiegészítő ujj mögött, amit viselője a nagylábujjak alsó részére rögzített nyomásérzékelőkkel vezérel vezeték nélküli kapcsolattal. Tesztelése során 20 résztvevőt tanítottak öt napig a hüvelykujj használatára, akik nagyon gyorsan elsajátították a módszert, és még bekötött szemmel is tudták működtetni. Elmondásuk szerint egyre inkább úgy érezték, a hüvelykujj a saját testük része. Ez az extra ujj nagy segítség lehet kártyázás, gitározás vagy egy palack egy kézzel való tartása és kinyitása esetén is. A kutatók megfigyelték, hogy a kísérleti alanyok agyában jelentős változások történtek az idegi áramkörök szerveződésében. Makin professzor szerint komplex folyamat, ahogy
az agy igazodik az új testrészhez.
Clode egy protéziskarként működő robotizált csápot is tervezett Vine 2.0 néven, amiben 26 egyedi csigolya van, ezeket nyomásérzékelőkkel és a cipőben lévő elektronikával lehet irányítani.
Svédországban hárman már használnak olyan bionikus karokat, amelyeket a gondolataikkal vezérelnek. Dr. Max Ortiz Catalan, a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem professzora reméli, hogy a technológiát szélesebb körben el lehet terjeszteni, ezért csapata most azon dolgozik, hogy európai minősítést szerezzen.
A közelmúltban egy új funkcióval – az érintés érzésével – bővült mindhárom protéziskar. Dr. Catalan elmondta, az implantátumrendszer, amely a protézist az amputált végtag csonkjában lévő csontvázhoz rögzíti, stabil, és hosszú ideig használható, és gond nélkül illeszkedik a végtagcsonkhoz. Ez a zökkenőmentes kapcsolat a technológia és a biológia között lehetővé teszi, hogy jobban irányítsuk, és érzékszervi visszacsatolást hozhatunk létre.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Jon Paciaroni / Getty Images)