Honnan ismerhetjük fel, ha szívbetegségünk van, és mi vezethet a hirtelen szívhalálhoz? Ameet Bakhai, a londoni Spire Bushey Kórház kardiológusa elmondta, mi az a tíz árulkodó jel, ami aggodalomra adhat okot. Egy friss kutatásból pedig új információk derültek ki a hirtelen szívhalál mechanizmusáról.
Hazánkban a vezető halálozási okok között az első a daganatos megbetegedés, a második az iszkémiás szívbetegség, majd jön az agyérbetegség, a koronavírus és a szívinfarktus. A szív betegségei kiemelt helyen szerepelnek! Ameet Bakhai, a londoni Spire Bushey Kórház kardiológusa elárulta, mi az a tíz tünet, amelynél szívzűrre gyanakodhatunk. Ha ezeket észleljük, mindenképp cselekedjünk, mielőtt késő lesz.
Dr. Bakhai szerint az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják az egyértelmű jeleket, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne a tragédia. Az, hogy valakinek mennyire erős és egészséges a szíve, egy-két feladatból is kiszűrhető.
Ha gond nélkül fel tud szaladni két lépcsősoron, szédülés nélkül is képes hirtelen felállni, 20 másodpercig képes visszatartani a lélegzetét, és tud a vécén guggolni, akkor majdnem megnyugodhat.
Sokan azonban nem gyanakodnak szívbetegségre, ha duzzad a lábuk, vagy olykor szédülnek, pedig ezek a szívgondok primer jelzői lehetnek. De ugyanilyen gyanús lehet a kar elfáradása erőkifejtéskor, és a túl szapora vagy kimaradó szívverés. Ha nehézkes a lehajolás, és a felállás sem megy könnyen, szívünk nem tud alkalmazkodni a testhelyzet változásához.
Dr. Bakhai hangsúlyozza: az is intő jel lehet, ha csak enyhe testmozgáskor is erősen izzadunk, ha gyakran van hányingerünk és mellkasi fájdalmunk, de az ébredéskor tapasztalható fáradtság is gyanakvásra adhat okot.
Egy brit felmérésből kiderült, hogy az emberek 26 százaléka tapasztalt már szívbetegségre utaló tüneteket, de nem tartotta „súlyosnak” őket, 17 százalékuk úgy gondolta, túl fiatal ahhoz, hogy szívbetegsége legyen. De nagy félreértés, hogy a betegség az időseket érinti.
Minden korosztály veszélyeztetett, főleg most, a koronavírus-járvány alatt, mert a vírus gyakran a szívet és a szív nyálkahártyáját támadja
– mondta dr. Bakhai. A londoni National Health Service (Országos Egészségügyi Szolgálat) 2021-es tanulmánya szerint a Covid miatt kórházba került emberek több mint fele szívkárosodást szenvedett, például szívizomgyulladást, infarktust, iszkémiás szívbetegséget vagy ezek kombinációját.
Egy március másodikán publikált új tanulmány szerint, ha mutációk lépnek fel azokban a génekben, amik hozzájárulnak a szívizomsejtek összekapcsolódását (kommunikációját) segítő fehérjestruktúrákban, ez aritmogén cardiomyopathia (ACM) kialakulásához, ehhez a progresszív és gyakran örökletes betegséghez vezethet, amelyben a szív nem tud megfelelően összehúzódni. Ez a gyakran élsportoló fiataloknál előforduló „hirtelen halál” oka.
Az új kutatásban egy ACM-beteg genetikai anyagát vizsgálták, és a dezmoplakin gén korábban ismeretlen mutációjával találkoztak. Sebastiaan van Kampen, a tanulmány szerzője elmondta, hogy szívizomsejteket tenyésztettek ki a laboratóriumban a páciensből. Ezeket a szívizomsejteket vizsgálták: a mutációt tartalmazó szívizomsejtek kevésbé szorosan kapcsolódtak egymáshoz, ráadásul a kutatók azt is felfedezték, hogy ezekben a sejtekben kevesebb ioncsatorna van, amik kulcsfontosságúak az elektromos jel terjedéséhez – ezek stimulálják az összehúzódást a szívizomsejtek között. A mutáció aritmogén cardiomyopathiához vezethet a betegekben.
(Borítókép: Érfestéses vizsgálat képei több monitoron a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika perifériás intervenciós laboratóriumában 2021. január 29-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)