Megválasztották a világ legunalmasabb számát, amely semmilyen érdekes sorozatban nem szerepel, és nincs fontos matematikai szerepe. Egy 1995-ös enciklopédia szedte össze, és bővíti azóta is a legérdekesebb számsorokat – amely ebben nem szerepel, az maga az unalom.
A matematika és a számok sokkal szorosabban kapcsolódnak az életünkhöz, mint azt elsőre gondolnánk, sőt, egyesek szerint csak ennek a tudománynak a segítségével tudjuk leírni az univerzumot.
Dr. Clio Creswell ausztrál matematikus, aki 2016-ban Budapesten is járt, és a TEDx Danubia konferencián tartott előadást, hangsúlyozza: nem is a számok a lényegesek a matematikán belül, hanem a minták és rendszerek, amik belőlük felépülnek. Az egyes számok között végtelen számsor van, ahogy végtelen számúak az emberi érzelmek is, ezek leírásában is segíthet a matematika, amely az apró nüanszokat is képes ábrázolni.
A szerelem és a matematika furcsának tűnő kapcsolatát vizsgálva Creswell megállapította:
A MATEMATIKA SEGÍTSÉGÉVEL CSODÁLATOSAN PONTOSAN LEÍRHATÓ A SZERELEM, AZ A HULLÁMZÁS, AMely VÉGIGKÍSÉRI A KEZDETI ROBBANÁSTÓL A LECSILLAPODÁSIG, A FOLYAMATOS PULZÁLÁS.
De ő mondja azt is, hogy statisztikai vizsgálatok alapján az igazi megtalálásának nagyobb az esélye, ha már van 12 (sikertelen) randi a hátunk mögött.
Tehát a 12 segíthet a pártalálásban, a 42 az élet értelme (Douglas Adams fantasztikus Galaxis útikalauz stopposok regénye óta), a 3 és a 7 a mesék száma, 9 élete van a macskának, szerencsétlen a 13, de ott van a Pi (π) is. Ezek mindenképp érdekes számok, de léteznek-e unalmasak?
Egy 2009-es kutatás szerint a természetes számok (pozitív egész számok) feloszthatók izgalmas és unalmas értékekre. Az Online Encyclopedia of Integer Sequences (OEIS) egy 1963-ban indított kezdeményezés továbbfejlesztése. Neil Sloane és kollégája, Simon Plouffe projektje már több mint 360 ezer bejegyzést tartalmaz, amiben felsorolják az összes figyelemre méltó számot és számsorozatot. Itt találkozhatunk a prímszámok listájával, a mágikus Fibonacci-sorozattal, de van számlista a stabil torony építésének lehetőségeiről különböző méretű legókockákkal is. Mi is bővíthetjük a kiadványt: ha találunk egy számsorozatot, alá kell támasztanunk, miért érdekes, és hogy épül fel, és az első néhány tagot meg kell magyaráznunk. A bírálók ezután ellenőrzik a bejegyzést, és közzéteszik, ha megfelel a kritériumoknak.
Minden szám megjelenhetne az OEIS pozitív egész számú listáján, de az adatbázis egy számsorozatnak csak az első 180 karakterét tárolja. A beküldött számsorokat körülbelül 130-an nézik át, a cél az objektív válogatás, hogy könnyedén tanulmányozhassák a számok népszerűségét.
Minél gyakrabban szerepel egy szám a listán, annál érdekesebb.
De vajon létezik-e olyan szám, amely nem szerepel ebben az Enciklopédiában, vagyis nincs semmilyen különösebb szerepe, amiért becsülhetnék a matematikusok?
igen: a 20 067!
A mai napig ez a legkisebb egész szám, ami nem jelenik meg az Enciklopédia egyik sorozatában sem, de a könyv mindig új és új bejegyzésekkel gazdagodik, és mivel nincs univerzális törvényük az unalmas számoknak, a 20 067 állapota változhat – talán épp most fedeznek fel egy új sorozatot, amiben szerepel az első 180 karakter között. Úgyhogy a remény mindig él, hogy kiléphet a szürkeség kategóriájából.
Philippe Guglielmetti matematikus kutatásai során egy görbén ábrázolta az Enciklopédia számsorozatait, és rádöbbent: szakadék tátong az úgynevezett unalmas, listákban keveset vagy egyáltalán nem megjelenő és a sokat szereplő sztárszámok között. Egy természetes szám vagy nagyon gyakran, vagy különösen ritkán jelenik meg az adatbázisban. A kettő közötti kategória elég hiányos, nem sok számot tartalmaz. Jean Paul Delahaye Nicolas Gauvrittal és Hector Zenil matematikusok szerint a számok közötti szakadék abból eredhet, hogy az emberek előnyben részesítenek bizonyos számokat.
(Borítókép: Getty Images Hungary)