Nem a szexualitás, hanem az erkölcsi alapelvek állnak a könyv centrumában, fő célja, hogy megmutassa, hogy kontrollálhatók a fizikai impulzusok, mi vezet az erkölcsös és boldog szexuális élethez. Egy hiányos fordítás azonban csak a szexualitásra redukálta az életvezetési tanácsokkal is szolgáló általános művet.
A Káma-Szútra mára az egyik legtöbbet fordított könyv, nem is csoda, hiszen a szexualitást a középpontba állító, pornográfként számon tartott mű letarolta a viktoriánus kort, és még napjainkban is hódít.
Vâtszjâjana, aki a papok legmagasabb kasztjához tartozott, a Kr. u. 3. században Észak-Indiában írta életvezetési tanácsait és erkölcsi útmutatásait. De persze nem emiatt dugdosták éveken keresztül az emberek. A fordítás több ember nevéhez fűződik, Foster Fitzgerald Arbuthnot fordította le két indiai tudós segítségével. Richard Burton, a kalandor, földrajztudós, etnológus, katona stilizálta, cenzúrázta, szépítette a könyvet, és magánkiadásban publikálta. Így jelent meg nyomtatásban először 1883-ban, ebből az angol verzióból fordították le a világ számos nyelvére. De ez nem az eredeti és teljes szöveg!
A hét fejezetből álló könyvből kiragadták a szexuálisan hangsúlyos részeket, a többi viszont feledésbe merült – így értették félre az eredetileg az elit érzelmi és szexuális nevelési kézikönyvének szánt művet, és redukálódott az akrobatikus pozíciókra és egzotikus szexre. Az első fejezet általános kérdésekről szól, majd hat kötet a szexualitásról, a csábításról, a házasságról, ezek nehézségeiről, a drogokról és egyéb módokról, amik javíthatják a szexuális élményt és teljesítményt. Az alapja az élet örömeinek tanítása.
A kötetben olyan kérdésekre is konkrét válaszokat kaphatunk, hogy építsünk házat, hogy lehet sikeres a házasság, mit kell csinálni a nászéjszakán, hogy kell vitatkozni és kibékülni, hogy szerezhetünk magunknak örömet, ha nincs partnerünk.
Sudhir Kakar pszichoanalitikus szerint
a könyvben a szexualitás természetes, állatias aktusához kulturális jelentés társul.
Vâtszjâjana hét könyve a felek közötti egyenlő viszonyra is fókuszál, és ami különösen érdekes, Vátszjájana korában a nők kiszolgáltatottak és jogfosztottak voltak, a mű mégis ennek a ténynek ellentmondva királynőként ábrázolja őket. A férfiakat a műben úgy látjuk, mint akiknek egyetlen vagy legfőbb törekvése, hogy a nőket az aktusok során a legteljesebb nemi gyönyörhöz segítsék. A kölcsönösség és a megértés tehát kulcsfogalmak a kiteljesedő szexualitás megélésében.
A könyv szerint a szerelmi házasság a legnemesebb és legirigylésreméltóbb egyesülési forma – nem csoda egy olyan országban, ahol az elrendezett házasság a mai napig trend. A nászéjszakát is alapos részletességgel írja le a könyv, és a férfiakat figyelmezteti:
A nők olyanok, mint a virágok, gyengéden kell velük bánni. Ha erőszaknak teszik ki őket olyan férfiak, akik nem érdemelték ki a bizalmukat, akkor a nők utálni fogják a szexuális együttlétet.
Alka Pande szerint a Káma-Szútra mindenekelőtt a szerelmesek vagy a férj és feleség közötti kölcsönös tiszteletre tanít bennünket, de Richard Burton fordításából éppen ez az egyenlőség hiányzik. Burton az angolra való átültetéskor Wendy Doniger fordító és Káma-Szútra-specialista szerint
SZÁNDÉKOSAN MEGFOSZTOTTA A NŐKET SZEXUÁLIS EREJÜKTŐL ÉS AUTONÓMIÁJUKTÓL.
Például amikor az eredetiben az szerepel, hogy „a férfi megpróbálja kényszeríteni a nőt, és ráerőlteti magát”, Richard Burton verziójában: „amikor egy férfit elkap a szenvedély gyötrelme”.
A második könyv mindent megtanít a férfiaknak a női örömökről. Azt írja, a nőknek nyolcszor nagyobb szexuális étvágyuk van, mint a férfiaknak. Ezért fontos, hogy először ők érjék el az orgazmust, de azt is kijelenti, ha egy nő nem elégedett szexuálisan, joga van elhagyni a férjét.
A könyv szerint a leszbikus kapcsolat akkor lehetséges, ha nincs férfi, ebben az esetben a nő, hogy ne legyen frusztrált, egy másik nőhöz fordulhat, sőt, gyümölcsből és zöldségből készült szexjátékok segítségével is szerezhet örömöt magának.
A kortárs szakemberek szerint a Káma-Szútra nemcsak a szexuális, hanem az érzelmi nevelés kézikönyve is, és megérdemelné, hogy valós értéke miatt becsüljék meg.
(Borítókép: Khadzsuró templomának erotikus szobrai. Fotó: Shutterstock)