Erre a megállapításra jutott egy svéd kutatás, miután szorongással küzdő résztvevőkkel megszagoltatták a több tucat önkéntestől vett verejtékmintát. A minták szaglásának hatására az érzelmekhez köthető agyi idegpályákon észleltek aktivitást a tesztalanyoknál.
A kísérletben kiderült, hogy a szorongás ellen alkalmazott tudatosságterápiához képest jóval hatékonyabbnak bizonyult a hónaljszag, mivel
az utóbbinak a hatására harmadával csökkent a szorongás mértéke.
Az már régóta tudományos tény, hogy bizonyos szagoknak hatása van az érzelmekre, képesek előhívni a hozzájuk köthető emlékeket. A csecsemők is már fejlett szaglóreceptorokkal rendelkeznek, elsősorban az anyatej és az édesanyjuk illatát tudják felismerni. A veszélyérzékelésében is kiemelt jelentősége van a szaglásnak, a füstszagra felébredünk, de az illatos ételek is bizonyítottan jobban ízlenek az embereknek. Attól pedig depressziósak is lehetünk, ha nem érezzük szeretteink testszagát, ez elszigeteltségérzetet válthat ki – írja a BBC a stockholmi Karolinska Intézet által publikált tanulmányból idézve.
A svéd kutatók azt feltételezték, hogy az emberi testszag közvetítheti érzelmi állapotunkat: a boldogság- vagy szomorúságérzet szerint eltérő izzadságmolekulákat termelünk, ami a környezetben is hasonló reakciót válthat ki. Ezt alátámasztandóan önkénteseket arra kértek, hogy adjanak mintát hónaljizzadságukból, miközben vidám vagy szorongást keltő filmeket néznek meg. A félelmet keltők közé horrorfilmeket válogattak, boldogságkeltésre a vígjátékokat ajánlották.
Összesen negyvennyolc, szorongásban szenvedő, 15–35 év közötti nő beleegyezett abba, hogy megszagolja a mintát. Két napon keresztül szorongásoldó tudatosjelenlét-terápián vettek részt, amely a negatív gondolatok elűzésére alkalmas: ennek keretében mediációs és relaxációs gyakorlatokat végeztek. Két csoportra osztották őket: az egyik részük valódi szagmintát, a másik részük csak tiszta levegőt kapott eközben.
AKIK EZALATT VALÓDI VEREJTÉKET SZAGLÁSZTAK, AZOKNak 39 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A SZORONGÁSI ÉRTÉKÜK – miközben A KONTROLLCSOPORTNÁL CSAK 17 SZáZaLÉKNÁL TAPASZTALTÁK EZT.
Mindeközben – a tudósok várakozásaival ellentétben – a megnézett film típusa nem volt hatással az eredményekre.
A tanulmányt a hétvégén mutatták be a Párizsban megrendezett Európai Pszichiátriai Kongresszuson. A stockholmi Karolinska Intézet által indított kutatás vezetője, Elisa Vigna felszólalásában kiemelte:
reményeik szerint a mások izzadságából kivont anyagokat fel lehet használni egyes lelki problémák kezelésére.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az említett vizsgálat kis mintán történt. Ahhoz, hogy valóban alátámasszák a tézisüket, összefognak a pisai egyetemmel annak érdekében, hogy egy nagyobb, 300 fős fókuszcsoporttal is meg tudják ismételni a kísérletet.