Egy új kutatás szerint még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható lenne az Alzheimer-kór a szem hátsó részéből, de már azt is felfedezték, hogy egy bizonyos típusú komló megelőzheti a kialakulását. A szem és a sör forradalmi változásokat hozhat a gyógyításban?
Egy graffiti szerint
Ha szemmel mindent el lehetne intézni, az utcákon csak halottak, és terhes nők lennének.
Nos, szerencsére ez még várat magára, de az Alzheimer-kórt igenis „el lehet intézni” a szemmel, legalábbis egy új kutatás szerint. Christine Greer szemorvos és a floridai Boca Raton Neurodegeneratív Betegségek Intézetének munkatársa azt mondja, a szem hátsó része tükrözi az idegrendszer állapotát. Vagyis monitorozásával akár a neurodegeneratív betegségeket is kiszűrhetjük, például az Alzheimer-kórt még a konkrét szimptómák megjelenése előtt.
A betegség évtizedekkel az emlékezetkiesés első tüneteinek megjelenése előtt kezd kialakulni az agyban
– állítja Richard Isaacson, az Alzheimer-kór megelőzésére szakosodott neurológus, a Neurodegeneratív Betegségek Intézetének tagja. A betegség korai szakaszában történő azonosítása lehetővé tenné a módosítható kockázati tényezők, mint például az artériás magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség ellenőrzését.
Az Acta Neuropathologica folyóiratban februárban publikált legújabb tanulmányban egy kutatócsoport megpróbálta meghatározni, mikor lehet kimutatni a kognitív hanyatlás jeleit a retinán és az agyban. Nyolcvanhat beteget vizsgáltak, akik az Alzheimer különböző stádiumában vannak, már meglévő kognitív károsodással. Maya Koronyo-Hamaoui, a Los Angeles-i Cedars-Sinai idegsebészeti és orvosbiológiai központ professzora, a kutatás vezetője kifejtette, hogy a retina változásai összefüggésben állnak az agy belső kérgi területével, az entorhinális kéreggel – ami a halántéklebeny belső oldalán helyezkedik el, és a memóriaműködéshez, a térbeli navigációhoz és az időérzékeléshez kapcsolódó agyfunkciókban játszik fontos szerepet, kiterjedt agyi hálózatokat összekapcsoló központként.
A hippokampusz-entorhinális rendszer nagyon fontos a térbeli memórianyomok kialakulásában és konszolidálásában, de itt történik a szemből és a fülből jövő érzékszervi bemenetek összehangolása is.
De a retina megváltozása az agy temporális lebenyével is kapcsolódik, aminek középső és alsó része részben a látás asszociációs területe. A vizsgálat eredményei szerint a retina perifériájának sejtjeiben fellépő szöveti sorvadás és gyulladás előre jelezheti a betegek kognitív állapotát. Isaacson szerint ezek az eredmények új képalkotó technikák kifejlesztését segíthetik elő, amik korábban és pontosabban diagnosztizálják a kórt.
A betegség felismerése tehát új irányokat vehet, de 2022 egyik utolsó tudományos szenzációja is az Alzheimerhez kötődik, december 29-én publikálták ugyanis, hogy a sör komlója megelőzheti a kórt, mivel hat a betegséggel járó kémiai változásokra. Az ACS Chemical Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány beszámol Cristina Airoldi és Alessandro Palmioli specialisták munkájáról, akik különböző típusú komlók összetevőit vizsgálták. Például a cseh Saazt, a német tettnangi komlót, az amerikai Cascadet és az új amerikai Summitot.
A betegség terjedésének egyik módja a béta-amiloid peptidek idegsejtekben történő agglutinációjához kapcsolódik, de a milánói kutatók vizsgálatai alapján bizonyos, komlóban található antioxidánsok képesek gátolni ezeknek a peptideknek a kötődését a szervezetben. A leghatékonyabb a német komló, a tettnang volt, ez védő szerepet tölthet be a betegséggel összefüggő bénulás ellen.
De azért ne szaladjunk még a boltba a rekesz sörért, mert a kutatásokat eddig csak gerinctelen állatokon végezték.
(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)