Graham Rook, a University College London (UCL) mikrobiológus-professzora szerint az ismerősökkel és a nem fertőző organizmusokkal való találkozás edzi igazán az immunrendszert, hogy az ne reagáljon túl az ártalmatlan mikrobákra, például a pollenre vagy az élelmiszer-allergénekre.
Közeledik a húsvét, berobban végre a tavasz, és a hosszabbra nyúló nappalok, a betűző nap hirtelen láttatni engedi a porcicákat, a polcokon pihenő mocskot és a pókhálókat. Rohanunk a porszívóért, a felmosóvödörért, a mopért és a rongyért, hogy tisztává varázsoljuk az eddig a téli sötétség jótékony homályába burkolózó felületeket. De jót teszünk-e ezzel? Egyrészt egy hét múlva mindent kezdhetünk elölről, másrészt nem is ezekkel az apró porszemcsékkel van a fő gond, mert ezek csak ártalmatlan és könnyű piszkok, hanem a higiéniával.
A kosz és a higiénia közti differenciálás a lényeges a házon belül, olvashatjuk a BBC-n.
A koronavírus-járvány szinte mindenkit első osztályú takarítóvá tett: suvickoltuk a kilincseket, a kapcsolókat, a csengőket, minden felületet, amit sűrűn érintettünk, és amihez mások is hozzáfértek. Sally Bloomfield, az Otthoni Higiéniával Foglalkozó Nemzetközi Tudományos Fórum elnöke azonban aggodalmát fejezte ki a véget nem érő puceválás miatt. Szerinte a súrolás nem helyettesítheti a hatékony higiéniát.
Az emberekben kialakult a tisztaság rögeszméje, hogy megvédjék magukat a kórokozóktól
– jegyzi meg Bloomfield. Lehet, hogy a kosztól, a rossz szagtól való undorodás a DNS-ünkben van? A higiénia és a tisztaság azonban két nagyon különböző dolog.
A porszívózással vagy mosással kivívott tisztaság nem egyenlő a káros mikrobák elleni védelemmel.
Szerinte „célzott higiéniát” kell alkalmaznunk a mindennapokban, fel kell ismernünk, hogyan terjednek a káros mikrobák, jellemzően nyers élelmiszerekkel, vécével, állatokkal, orrfújással, kukával érintkezve. Ezek a mikrobaveszélyes helyzetek, és nem a házi por!
Az Egyesült Királyság Királyi Közegészségügyi Társasága (Royal Society for Public Health, RSPH) által végzett országos felmérés szerint sok ember nincs tisztában a higiénia és a tisztaság közötti különbséggel. A válaszadók több mint egyharmada gondolja, hogy a szennyeződések ártalmasak, 61 százalékuk szerint egy szabadtéren játszó gyerek kezének megérintésével káros mikrobák juthatnak a kezükre. De az RSPH deklarálta, hogy
a kórokozók fő forrásai elsősorban nem a „piszkosnak” tartott helyek, hanem a szennyezett élelmiszerek, háziállatok és betegek.
A koszkutatások alapján a több természetes piszokkal találkozó emberek immunrendszere sokkal erősebb lehet, például a farmokon felnövő gyerekek kevésbé szenvednek asztmától és allergiától, és kevesebb köztük az autoimmun beteg is – mert fiatalon sok mikroorganizmussal találkoznak, ami erősíti a védekezőrendszerüket.
A nyolcvanas években David Strachan epidemiológus vetette fel, hogy a kora gyermekkori kórokozók és fertőzések elősegítik a gyerekek immunrendszerének kialakulását, és védenek az allergiától. Strachan álláspontja, hogy
a 20. század végén elszaporodó kiskori allergiák és asztma oka, hogy a gyerekek egyre kevesebb természetes mikrobának, állatnak és kosznak vannak kitéve.
De az egyre kisebb létszámú családok is befolyásolták a helyzetet, mert kevesebb ember kevésbé változatos mikrobiom-környezet kínál.
Graham Rook, a University College London (UCL) mikrobiológus-professzora szerint a tisztaság és a gyerekkori betegségek helyett a régi barátok hipotézisét kellene felállítani, ami azt jelenti, hogy az ismerősöknek, nem fertőző organizmusoknak való kitettség edzi igazán az immunrendszert, hogy az ne reagáljon túl az ártalmatlan mikrobákra, például a pollenre vagy az élelmiszer-allergénekre.
A tudósok szerint a gyerekeknél kialakuló allergia nem a tisztasággal függ össze, hanem a bélrendszer, a bőr és a belélegzett levegő mikroorganizmusaival. Rook azt mondja,
a gyerekek egészséges immunrendszere az oltásokkal, a környezet hatásaival és szülés során az anyjuktól származó jótékony mikrobiommal fejlődik ki, mert ezeken keresztül minden szükséges mikrobiális inputot megkapnak.
Ha ez nem történik meg, nőhet az allergia kialakulásának kockázata, mert ezek az organizmusok bevezetik azokat a mechanizmusokat, amik szabályozzák immunrendszerünket.
Az otthoni célzott higiénia megfelelő betartásával csökkenthetők a fertőzések, de ez nem befolyásolja a mikrobiális egyensúlyt sem. Hogy lesz célzott? Ha tudjuk, hogy mely területeken kell fokozottan figyelni, vagyis a már említett nyers ételekre (elsősorban a húsok), a vécé utáni kézmosásra vagy az állat érintésére. A szennyeződésekkel való érintkezés tehát nem a higiénia hiánya. Ellenkezőleg, erősíti az immunrendszerünket!