Két, a Római Birodalom idején vert ezüstérmére bukkantak régészek, aminek önmagában nem lenne túl nagy jelentősége, annak azonban már igen, hogy mindez a Balti-tenger egy távoli, lakatlan szigetén történt – ahol elméletben semmi keresnivalójuk nincs a római pénzérméknek.
Értetlenül állnak a régészek annak a két római pénzérmének a rejtélye fölött, amelyeket nemrégiben találtak egy, a Balti-tengeren, Svédország és Észtország között fekvő lakatlan szigeten. Egyelőre semmi nyom nincs azzal kapcsolatban, hogyan kerültek oda az érmék, az egyetlen elképzelhető magyarázat az, hogy északi kereskedők szállították oda – de egyesek szerint egy hajótörés során is ott maradhattak az érmék.
A kutatócsapatnak, amely márciusban járta végig fémdetektorral a szigetet, mások mellett Johan Rönnby, a stockholmi Södertörn Egyetem régésze is tagja volt. Elárulták, hogy egy régi tűzrakóhely környékén, Gotska Sandön szigetén jártak szerencsével.
Nagyon boldogok vagyunk, hiszen megvan a lelőhely, amelyet kerestünk, azt azonban még nem tudjuk, hogy az érmék hogyan kerültek ide. Mindenesetre ez most még érdekesebbé teszi a további ásatásokat
– magyarázta a Live Science-nek Rönnby.
A szigeten talált két ezüstérme egyértelműen római dénár – az egyik Traianus császár uralkodásának idejéből, tehát a Kr. u. 98 és 117 közötti időszakból, míg a másik Antoninus Pius császár uralkodásának idejéből, Kr. u. 138 és 161 közöttből származhat. Az érmék egyenként négy grammot nyomnak, verésük idején pedig egy munkásember egynapi fizetésének feleltek meg.
A dénárok az ókori Róma sztenderd érméi voltak, nevük pedig ma több latin alapú nyelvben egyszerűen a pénz szóval él tovább, mint például az olaszban denaro vagy a spanyolban a dinero. Rönnby szerint a Római Birodalomból származó érmék sokáig forgalomban voltak, mivel a bennük lévő ezüst mindig értékes maradt, így elképzelhető, hogy északi kereskedők hozták Gotska Sandönbe, akik ott kerestek menedéket a tengeri viharok elől.
Mint azt korábban említettük, az is benne van a pakliban, hogy egy hajótörés áldozatai által kerültek a Gotska Sandön nevű szigetre az érmék. Rönnby szerint ugyanis a sziget körüli vizek rendkívül veszélyesek, és a terület is tele van roncsokkal.
Mint azt a lap is megemlíti, a korábban tárgyalt szigettől körülbelül 40 kilométerre délre fekvő Gotland szigetén is találtak már korábban római pénzérméket, ez azonban nem teljesen meglepő, a szigeten ugyanis több város is található – Gotska Sandönnal ellentétben. A lakatlan sziget egyébként nem mindig volt lakatlan, a 19. században például világítótorony-őröknek adott otthont, ezt megelőzően pedig hajótörések helyeként és kalózok törzshelyeként volt ismert.
A távoli szigetet egykor fókavadászok és halászok is látogatták, a régészek szerint azonban nem valószínű, hogy az érmék általuk kerültek volna a szigetre. Rönnby és kollégái, köztük Sabine Sten, az Uppsalai Egyetem oszteológusa még idén visszatérnek a szigetre, hogy további kutatásokat végezzenek, aminek segítségével rekonstruálhatják majd a sziget történetét.
(Borítókép: Getty Images)