Kissé ironikus, hogy a munka ünnepét szabadnappal töltjük, ettől még tény: ez a hivatalos állami szabadnap a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokra hivatott emlékeztetni. Egészen pontosan az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napjaként tartják számon a május elsejei piros betűs ünnepet.

Azt már kevesebben tudják, hogy május elseje katolikus egyházi ünnep, Szent József emléknapja is. Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

Némiképpen szintén május elsejéhez kapcsolódik a májusfa felállításának hagyománya is. A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények május elsejére virradó éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé.

Nagykőrösön például amelyik lánynak már volt udvarlója, ezen a napon kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amelyet a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával.

Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.

Kvízünkkel tesztelheti tudását május első napjáról, annak hagyományairól, szokásairól.

(Borítókép: A Nyírség Táncegyüttes tagjai a májusfaállításhoz kapcsolódó játékokat adnak elő a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Sóstói Múzeumfaluban tartott hagyományőrző majálison. Fotó: Balázs Attila / MTI)