A Nevetés Világnapját május első vasárnapján tartják, épp anyák napján, így aztán sokszor elfeledkezünk róla. Pedig fontos lenne megemlékezni erről az életet édessé és hosszabbá tevő tevékenységről. Keddtől azonban az Indexen ünnepelhet, mert elkezdődik a Marsra Magyar! komédiasorozat!
A nevetés testi reakció, amelyet mimika és hang kísér. A nevetésért mai ismereteink szerint konkrét agyterület nem felelős, de hozzá köthető régiók a ventromediális prefrontális cortex (ahol endorfin szabadul fel), a hipotalamusz és az agytörzs (ezek felelősek a száj megváltozásáért nevetés közben).
A nevetés fajtáit öt típusba sorolták, lehet spontán, hamis, stimulált, előidézett és patológiai (betegségek kísérője). A nevetés okai és funkciói szociális szereppel magyarázhatók, fontos a kapcsolatteremtésben, kommunikációban. Nevetés közben a stresszhormonok szintje csökken, és az oxigénellátás fokozódik, ezért is jöttek létre nevetőklubok, nevetőjóga, és vettük éveken keresztül a Hahota magazint is.
Nincs is jobb egy klassz viccnél. És hogy milyen a klassz vicc? 2001-ben 40 000 vicc közül, szavazás útján került ki a világ legjobb vicce.
Két vadász együtt sétál az erdőben, amikor az egyikőjük összeesik. Úgy tűnik, hogy leállt a légzése, a szemei fennakadtak, mire a társa előrántja a telefonját és riadtan felhívja a mentőket. – A barátom meghalt, mit tegyek? Az operátor válaszol: – Nyugodjon meg, mondom, mi lesz. Először is bizonyosodjon meg róla, hogy valóban halott. A telefonban először csönd van, majd egy lövést lehet hallani, végül újra megszólal a vadász: – Megvolt, mi a következő lépés?
Ha most felszabadultan nevetett, az jó, mert aktiválta az agyát, védte a memóriáját, csökkentette a stresszt. Ha nevetőgörcsben tört ki, akkor sincs baj, csak vigyázzon, el ne veszítse az eszméletét, mert olykor az is előfordulhat. Ha más helyzetben jön ránk a nevetőgörcs, esetleg olyankor, amikor nincs is okunk rá, az akár agytumorra is utalhat.
Az evolúciós elméletek szerint elképzelhető, hogy a beszéd előtti időszakban a nevetés egyfajta nyelv előtti kifejeződése volt a biztonságnak, egy közösséghez való tartozásnak. Janet Gibson kognitívpszichológia-professzor szerint a nevetés kommunikációs jel, ezzel azt üzente az ember a közösségének, hogy minden rendben van. A nevetésnek fontos evolúciós szerepe van a párválasztásban, az agresszió és a konfliktusok csillapításában. A vicces férfiak azt üzenik humorukkal: jók a génjeim, egészséges az agyam, ez vonzó.
Henri Bergson francia filozófus előtt nagyon senki sem foglalkozott a humorral. Kortársa, Sigmund Freud pszichológiai szempontból elmélkedett róla, és az elfojtásokkal hozta kapcsolatba: a humor a szelep, ami ha kinyílik, feloldozás, felszabadulás az elnyomott vágyak, érzelmek esetén.
Bergson könyve, A nevetés 1900-ban jelent meg. Álláspontja szerint a humor „élő dolog”, amelyet tisztelettel kell kezelni, a nevetést szerinte három dolog definiálja: a humor emberi vetülete (csak nálunk jelenik meg), a nevetés ellenségei (a negatív érzelmek, például düh, félelem) és a közönség megléte, vagyis hogy a nevetésnek, a humornak mindig szüksége van visszajelzésre.
A komikumot és az általa kiváltott nevetést emberi problémára adott válasznak tartotta.
A nevetés, a humor társadalmi funkciója, hogy rávilágít a visszás helyzetekre, gondoljunk csak Hofi Géza egyszemélyes társadalomkritikáira, de azt mégsem mondhatjuk, hogy a humorban direkt lenne szükségszerű erkölcsiség.
Szardonikus nevetésnek hívjuk azt a gúnyos kacajtípust, amit ma már nem nagyon ismerünk fel, pedig érdekes története van. Állítólag az ókori Szardínia lakói a már dolgozni nem tudó időseket rituálé keretében nevetéssel kísérve ölték meg, de azt is beszélik, hogy a szigeten egy mérgező növény hatására az emberek arca izomgörcsös mosolyba rándult.
Vlagyimir Propp folklórkutató az orosz népmeséket vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a nevetés csak az élők mágikus képessége, a nevetés tehát egyfajta (életbe) beavatás is lehet, aki megszületik, képessé válik a nevetésre.
A nevetés a vallásokban is jelen van, gondoljunk csak a nevető Buddha-szoborra, ami a hiedelem szerint szerencsét, bőséget, boldogságot hoz. Mintája a valószínűleg a 10. században élt Csi-ce nevű zen szerzetes, aki örökké mosolyogva a buddhista tanokat terjesztette kolduló szerzetesként.
A középkorban a kereszténységben létezett a húsvéti nevetés is, amikor a húsvéti prédikáción a pap felvidította a híveket a feltámadás örömével – Jézus legyőzte a halált.
1962-ben Tanganyikában kitört a történelem első nevetőjárványa. A furcsa kór egy lányiskolában pusztított, ahol pár órán belül 159 diákot kapott el a megmagyarázhatatlan nevetőkedv. Nem tudtak tanulni, nem tudtak koncentrálni. Volt, akinél már aznap elmúlt, de olyan lány is akadt, aki 16 napon keresztül nevetett. Első hallásra viccesnek, sőt irigylésre méltónak gondolhatjuk a sztorit, de a nevetéssel egyéb fiziológiai reakciók is járnak, sírógörcs, izzadás, fájdalom és légzési problémák, és a nonstop nevetés nagyon fárasztó is. A kór ráadásul terjedt, több ezer ember kapta el, főleg gyerekek, a járvány miatt több iskolát is be kellett zárni, mert képtelenség volt tanítani. Máig nem tudni, mi állt a jelenség mögött.
De Európában is történtek furcsaságok: 1989-ben egy koppenhágai moziban egy orvos, Ollie Bentzen halálra nevette magát A hal neve: Wanda című komédián, épp azon a jeleneten, amikor Michael Palin orrába egy vallatásnál sült krumplikat dugdos Kevin Kline. Bentzenről Amerikában egy fesztivált is elneveztek, ez lett a Bentzen Ball, ahol komédiások lépnek fel.
Van, aki az elmúlás perceiben is képes a nevetésre, nevettetésre, például Voltaire, akit a halálos ágyán felszólított egy pap, hogy tagadja meg a Sátánt. Mire Voltaire így reagált:
Most nem az az idő van, amikor új ellenségeket kéne szereznem.
Kövessük példáját, ne veszítsük el a humorunkat, történjen bármi, és nevessünk mindig, mindenhol, mindenen!
Ez a cikk a Magyar Telekom Nyrt. támogatásával jött létre.
(Borítókép: In Pictures Ltd. / Corbis / Getty Images)