A New York-i Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) kutatócsoportja azonosított egy fehérjét, ami beindítja és felgyorsítja a hasnyálmirigy-daganatok kialakulását. Feltárták a genetikai folyamatot is, ami a fehérjetermelés előtt megy végbe a rák kialakulásakor.
Ma már nem egyenlő a halálos ítélettel, ha valakinél daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, kivétel a hasnyálmirigyrák. A mai napig ez a legtitokzatosabb és legfélelmetesebb rákfajta, aminek gyógyítása szinte lehetetlennek tűnik. Hasnyálmirigyrákban hunyt el Esterházy Péter, Steve Jobs és Patrick Swayze is. Esterházy meg is énekelte a Hasnyálmirigynaplóban, „rák, ez a jó kezdőszó”, persze a rák minden, csak nem jó, különösen a hasnyálmirigy.
Ez a csupán 15-25 centiméter hosszú, a gyomor mögött elhelyezkedő szerv fontos szereppel bír a vércukorszint szabályozásában, benne termelődik az inzulin, és nélkülözhetetlen enzimeket is előállít, amik a fehérjék, szénhidrátok és zsírok megemésztéséhez kellenek.
Az elmúlt harminc évben Európában duplájára nőtt a hasnyálmirigyrákban elhunytak száma, a kontinens legpusztítóbb rákfajtája, ráadásul nálunk okozza a legtöbb ember halálát a betegség.
Ami ezt a fajta daganatot igazán veszélyessé teszi az az, hogy sokáig lappang, és a tünetek nem észlelhetők, csak az utolsó stádiumban. Kezelése sem egyszerű, még ha felfedezik sem, ezért a diagnosztizált betegeknek átlagosan csupán öt évet jósolnak.
Kutatása folyamatos, és a közelmúltban a tudósok egy olyan apró eszközt fejlesztettek ki, amivel a gyógyszereket közvetlenül a hasnyálmirigy–daganatba tudják juttatni, így csökkentették a daganat méretét.
2022-ben felfedeztek egy olyan molekulát, ami becélozza és elpusztítja a rákos sejteket. A legújabb reménykeltő hír a New York-i Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) kutatócsoportjától jött:
képesek voltak azonosítani egy olyan fehérjét, az SRF1-et, ami beindítja és felgyorsítja a hasnyálmirigy-daganatok kialakulását.
A csapat feltárta azt a genetikai folyamatot, ami a fehérjetermelés előtt történik hasnyálmirigyrák kialakulásakor, az SRSF1 nevű fehérje magas szintje gyulladást okoz a hasnyálmirigyben, ami a rákhoz vezethet. Ennek a fehérjének a szervezetben egy adott szinten kell lennie, emiatt gének és fehérjék működnek együtt. De ha bármi miatt a szint nem megfelelő, szabálytalanná válik, akkor gyulladás jön létre. Ez vezethet a hasnyálmirigyrák exokrin daganat típusához. Ez a rák legagresszívebb típusa, és a hasnyálmirigyrák legelterjedtebb formája. Betegeinek több mint 90 százaléka a diagnózistól számított öt éven belül meghal.
A kutatócsoport állatmodelleken végezte vizsgálatát, és azt találták, amikor az SRSF1 visszatért a normál szintre, az organoidok, a daganatok kis változatai, növekedése leállt. A CSHL professzora, a kutatás egyik közreműködője, Adrian Krainer elmondta:
A hasnyálmirigyrákot sokszor túl későn találják meg, és már nem hatásos sem a kemoterápia, sem a műtét. De ha megértjük genetikai mechanizmusait, akkor korábban felismerhető lesz és új terápiákat is be lehet majd vetni.
Krainer hozzátette, hogy még mindig sok munka van a kutatás előnyeinek feltárásán.