A Neurobiology of Aging folyóirat áprilisi számában publikált tanulmány szerint a kétnyelvűség védelmet nyújthat a demencia és a kognitív hanyatlás ellen. Egy 20 éves kutatás végén, több száz ember vizsgálata után kiderült, hogy az egész kis kortól két nyelvet használók magasabb pontszámot értek el a tanulási, memória-, nyelvi és önkontrollteszteken, mint azok, akik csak egy nyelvet beszéltek.
Több tanulmány és vizsgálat bizonyította már, hogy a dohányzás mellőzése, a mozgás, az egészséges táplálkozás, a közösségi élet, a kapcsolatok mind javítják az időskori élet minőségét, és csökkenthetik a kognitív zavarok előfordulását is. Egy újabb publikáció szerint azonban egy beszélt második nyelv aktív használata is összefügghet az agy szerkezetének és működésének megváltozásával.
A vizsgálatban 746, 59 és 76 év közötti embert teszteltek szókincs-, memória-, figyelem- és számolási feladatokban. 40 százalékuk teljesen egészséges volt, a többieknél viszont előfordult zavartság és emlékezetkiesés. Azok, akik 13-tól minimum 30 éves korukig, illetve 30 és 65 éves koruk között naponta használtak egy második nyelvet, magasabb pontszámot értek el a feladatokban, mint azok, akik nem használtak intenzíven két nyelvet.
Az öregedés az általános feldolgozási sebesség, a memória, a nyelvi, térbeli és végrehajtói kontroll csökkenésével jár. Neurális szinten a kognitív változások a szürke- és fehérállomány integritásának anatómiai változásaiban, különösen a prefrontális kéregben és a hippokampuszban jelennek meg. A kutatások szignifikáns összefüggést mutattak a kognitív hanyatlás elleni védelem és a különböző életmódstílusok között.
De a két- vagy többnyelvűség önmagában nem elegendő a kognitív hanyatlás elleni védelemhez, hiszen akkor a világ népességének többsége védett lenne. A kétnyelvűség csak akkor véd, ha a nyelvhasználat aktív, vagyis az agy folyamatosan rá van kényszerítve a nyelvi váltásra.
A kétnyelvűség által állítólag javított funkciók és agyi régiók nagymértékben átfedésben vannak azokkal, amik a kognitív öregedés és a demencia miatt hanyatlanak.
Ráadásul a hatás még jobban kijön az idős populációban, mivel ők még kevésbé vannak kitéve más kognitívan stimuláló feladatoknak, mint a fiatalabbak (zenélésnek, videójátékoknak, közösségi médiának).
Egy 2020-as vizsgálat szerint átfedés van a neurodegeneratív betegségek, például a Huntington-kór, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex és a kétnyelvű nyelvfeldolgozás agyterületei között.
A kétnyelvűeknél a kognitív és nyelvi kontroll folyamatosan részt vesz a nyelvek és használatuk kezelésében. Emiatt agyi stimulációja teljesen egyedi más tevékenységekhez képest – például a testedzéshez viszonyítva, ami sokkal korlátozottabb. Az idegtudósok hipotézise az, hogy a kétnyelvű emberek gyors váltása a nyelvek között képessé teszi őket arra, hogy hasonló stratégiákat alkalmazzanak más területeken is (például egyszerre több feladat végzésekor vagy az érzelmek kezelésében, az önkontrollban). Ezek késleltethetik a demencia kialakulását.