A hét első napja a pihentető vagy aktívan töltött hétvége után a legtöbb embernek igazi kínszenvedés, a munkába való ismételt visszatérés, a korán kelés és az egész heti teendők terhe ezen a napon mégis egyszerre nyomja a vállunkat – emiatt a hétfőre már hosszú évtizedek óta mint a hét legrosszabb és legnehezebben elviselhető napjára tekintünk.

De tényleg ez a legrosszabb nap a héten? 

A tudomány már hosszú évtizedek óta igyekszik a legtöbb bizonyítékot begyűjteni ennek a bizonyítására, így az sem meglepő, hogy temérdek kutatás és tanulmány támasztja alá azt, amit a legtöbb ember a saját bőrén is megtapasztal minden hét első napján. 

Hiába alszunk többet hétvégén, hétfőn ráfázunk erre 

Ennek az egyik fő oka a Mental Floss cikke szerint az, hogy a legtöbb ember nem alszik eleget a hét folyamán, a hétköznapok alváshiányát emiatt pedig a hétvégéken igyekeznek bepótolni. A hétvégi, hosszabb alvásidő azonban annak ellenére is, hogy csak mindössze két napig tart, összezavarhatja a testünk biológiai óráját.

A tudósok szerint ez az extra alvás csak még fáradtabbá tesz minket a hét elején, ezért az sem véletlen, hogy a hétfőket igazi szenvedésként éljük meg, hiszen a testünk a hétvégén jó eséllyel hozzászokott ahhoz, hogy délelőttbe nyúlóan lustálkodunk. 

Ennek bizonyítására tett kísérletet a Flinders Egyetem alvásszakértője, Leon Lack és csapata, amely egy hétvége során 16 embert követett nyomon, akiket arra kértek, hogy egy kicsit később feküdjenek le, mint a hétköznapokon, de aludjanak két órával többet, mint általában azt tenni szokták. 

A kutatók ezt követően a nyálminták és a hormontesztek összehasonlításával megállapították, hogy a résztvevők biológiai órája 45 perccel késett.

Lehet, hogy ez nem hangzik soknak, de ez egyben azt jelenti, hogy vasárnap este nem vagyunk olyan álmosak, mint a szokásos lefekvéskor, másnap azonban sokkal álmosabb vagyunk, mint általában

– mondta a professzor, hozzátéve, ez a hét első felében végig érezteti a hatását. 

Ennek az az oka, hogy ezzel az alanyok cirkadián ritmusát – amely meghatározza az ember és a fáradtság mintázatait – megzavarták, ami emiatt jetlaghez hasonló hatást váltott ki.

A munka rémálom, ráadásul sztrókot is nagyobb eséllyel kapunk ezen a napon

Hiába tűnhet első olvasatra furcsának, a hétfők korántsem stresszesebbek vagy nyomasztóbbak, mint a kedd, a szerda vagy a csütörtök. A péntekeket is csak amiatt értékelik fel az emberek, mert azt követően már a várva várt hétvége következik. Ettől eltekintve minden munkanap egyformán szörnyű, mégis, ha arra kérjük az embereket, hogy mondják el, melyik napjuk volt a legrosszabb a héten, a legtöbben a már-már szitokszóval felérő hétfőt említik meg.

Ez abból adódik, hogy nagyobb érzelmi eltolódás van az általában boldog vasárnap és a szürke hétfő között, mint egyébként két sima munkanap között – így  bármi is legyen, emiatt a hétfő mindig is a hét legrosszabb napjának fog tűnni.

Abban, hogy a hétfőket ennyire szörnyűnek éljük meg, nagy szerepet játszik az is, hogy hétfőn újra vissza kell térnünk a munkahelyünkre, vagy legalábbis újra munkába kell állnunk. Márpedig a munkájukat, a munkakörnyezetüket, kollégáikat vagy főnökeiket a munkavállalók nagy része ki nem állhatja.

A Gallup közvélemény-kutatása szerint az emberek 70 százaléka nem szereti az aktuális állását. A munkától való szorongás és depresszió érzése pedig már vasárnap délután vagy este is érezhető, ami – mondani sem kell – nem igazán vezet produktív hétfőhöz. Így az sem meglepő, hogy

Amennyiben még ez a sok negatívum sem elég, a hétfői nap nem csak a kedvünkre, de az egészségünkre sincsen igazán jó hatással. 

A tudósok ugyanis bebizonyították azt is, hogy még azok is, akik általában megtartják súlyukat, a hét elején nyomják a legtöbbet – írja a The Atlantic.  Emellett ez az a nap, amikor a legtöbben szívrohamot és agyvérzést szenvednek el, és a legtöbb embernek magasabb a vérnyomása, illetve a betegségek kialakulásának esélye is nagyobb hétfőn, mint bármely másik napon.