Az adatok két korábbi elemzése különböző vadon élő állatok genetikai anyagát írta le, hátha ezek adhatták tovább a vírust az embereknek, de sem ezekből, sem az új analízisből nem derült ki, valójában mely fajok felelősek a koronavírus-járványért.
Egy új elemzés szerint a vuhani piacról a világjárvány első heteiben gyűjtött vírusminták sem mutatják meg, hogy mely állatfajok voltak fertőzöttek, és terjeszthették el a Földet letaroló koronavírust – írja a Nature.
A legújabb analízis Jesse Bloom, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ virológusának nevéhez fűződik, és ez a harmadik olyan tanulmány két hónapon belül, amely a mintákban szereplő állatok genetikai szekvenciájára összpontosít.
2020. január 1-jén bezárták a Huanan piacot a vírus miatt, Bloom ezután elemezte a piacon a Kínai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ tudósai által begyűjtött genetikai minták adatait, 2022 februárjában a kínai tudósok feltárták, hogy a SARS-CoV-2 jelen volt a piacon – standokról, a földről és a falakról vett mintákban mutatták ki, de nem számoltak be arról, hogy voltak-e állati szekvenciák a mintákban.
Florence Débarre, a párizsi Centre national de la recherche scientifique (CNRS) kutatási ügynökség evolúcióbiológusa, az állati fehérjékről és DNS-ről szóló első jelentés társszerzője szerint a legújabb analízis soha nem tudott volna választ adni arra a kérdésre, hogy mely állatok voltak a vírus gazdaszervezetei, mert mire a mintákat begyűjtötték, annyi vírust terjesztettek már el az emberek. Débarre tárta fel azokat a genetikai szekvenciaadatokat, amiket a kínai kutatók a GISAID virológiai adatbázisban tettek közzé (a Huanani tengergyümölcsei piacról gyűjtöttek adatokat 2019-ben), de mióta Débarre észrevette az információkat, a GISAID eltávolította őket. De miért nem hozták nyilvánosságra korábban a sorozatokat? A kínai Center for Disease Control and Prevention (CDC) részéről George Gao azt válaszolta:
Nem volt semmi újdonság. És mikor kiderült, hogy illegális állatkereskedés folyik, azonnal bezárták a piacot.
Gao és a CDC egyébként 2020. január és március között gyűjtött mintákat a piacról, ezek között volt SARS-pozitív, de emberi genetikai anyag is volt benne, más állatokból származó DNS viszont nem. Arra következtettek, hogy az emberek hozták a vírust a piacra, és nem a piac volt a járvány eredete, csak felerősítette a vírus korai terjedését. Egyes kínai kutatók szerint a vírus Kínán kívülről származik, és eljutott Vuhanba. A laboratóriumi kiszivárogtatásban hívők úgy gondolják, egy vuhani laboratóriumban kezdődött minden.
Az első jelentést márciusban tette közzé egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Débarre, ebben az állt, hogy a kínai adatok között felfedezték a bizonyítékot a vadon élő állatokra.
Az azonosított genomi szekvenciák közé tartoztak a nyestkutyák (Nyctereutes procyonoides) és a vad bambuszpatkányok (Rhizomys pruinosus) szekvenciái.
A másodikban, amely áprilisban jelent meg a Nature-ben, a Kínai Center for Disease Control and Prevention (CDC) tudósai saját elemzést készítettek az állatokról, itt is szerepelt a bambuszpatkány és a nyestkutya.
De egyik analízis sem tudta megerősíteni, hogy az állatok koronavírus-fertőzöttek lettek volna. Bloom azt vizsgálta, hogy a megtalált vírusminták kapcsolatban állnak-e egy adott állat genetikai anyagával, nem volt egyezés.
Alice Hughes, a Hongkongi Egyetem természetvédelmi biológusa szerint az állatok mérete, viselkedése vagy a piacon való kezelése és feldolgozása is befolyásolja, hogy egyes fajoktól mennyi DNS-t tudtak begyűjteni. A szekvenálás torzításhoz vezethet, mivel egyes genetikai szekvenciák jobban felerősödnek, mint mások.
Joel Wertheim, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológusa úgy nyilatkozott:
Nem lehet megfigyelni egy új vírus zoonózisos átvitelét állatokról emberre. Egyszerűen soha nem fogunk ilyen szintű adatokat kapni.
Débarre hangsúlyozza, hogy a legfrissebb elemzés azért fontos, mert megerősíti, hogy bizonyos, SARS-CoV-2-vel megfertőződni képes vadállatok már a piac bezárása előtt jelen voltak, ráadásul az is kiderült, hogy az állatok a piac azon részén helyezkedtek el, amihez a legtöbb emberi fertőződés kapcsolódik. Hughes szerint a választ fagyasztott állati tetemek vagy az emberektől 2019 végén gyűjtött vérminták adhatnák meg. Ha lennének ilyenek!
(Borítókép: Tűzoltók fertőtlenítik a Wuhan Tianhe nemzetközi repülőteret 2020. április 3-án. Fotó: Getty Images)