Még szinte fel sem szállt a repülő, a legtöbb gépen már a különböző ételeket kínáló személyzettől hangos a folyosó, ez pedig így is van rendjén. Ez azonban nem mindig sül el jól, ami nem feltétlen amiatt van, mert a légitársaság rossz élelmiszereket tesz elénk, a legtöbb esetben az ízlelésünk és a szaglásunk lehet a hunyó. De miért változik meg az ízlésünk és a szaglásunk a levegőben, és melyek azok az ételek, amelyeket érdemes elkerülnünk a repülőn?
Egy repülőúton, főleg ha hosszú útról van szó, a legtöbben élnek az adott légitársaság adta lehetőségekkel, és esznek-isznak gépen felkínált ételekből és italokból. A levegőben azonban nem minden étel felszolgálása ajánlott, hiszen a nyomás- és magasságváltozás miatt nem mindegyik étel és ital íze és szaga olyan, mint normális körülmények között tálalva.
A légitársaságok által kínált menük, az ételek minősége és mennyisége általában meglehetősen népszerű beszédtéma. Van, hogy azért, mert a felszolgált ételek elérik a céljukat, azaz laktatóak, és stresszoldó csemegéknek számítanak, vagy pedig azért, mert keserű emlékek égtek az utazók fejébe.
Ezekről pedig a legtöbben már hallottak, ha a saját bőrükön nem is tapasztalták: kihűlt, íztelen ételek, magyar kórházakat idéző gazdagsággal összerakott, egy szelet sajtból vagy felvágottból álló szendvicsek, vagy rendkívül erős szagú tálak feltálalásáról rémtörténetek sora szól.
Mindez sokszor szimplán azért van, mert egy olcsó jegyért cserébe mégsem várhatunk el fine dining étkezést, máskor viszont a kifizetett borsos összegek ellenére sem stimmel valami az adott légitársaság által összeállított menüvel vagy az elkészített ételekkel.
De valójában miért olyan rémesek bizonyos ételek a repülőn? A válasz az utasok ízlelésének és szaglásának megváltozásában keresendő.
A Lufthansa megbízásából készített, a Fraunhofer Institute és az Artemis Aerospace által végzett kutatás szerint ugyanis a sót 20-30 százalékkal, a cukrot pedig 15-20 százalékkal kevésbé érezzük intenzívnek a nagy magasságban, összességében pedig csaknem 70 százalékkal csökken az utasok ízlelése a gépen ülve.
Ennek oka több tényező kombinációja lehet, így számít például a motorzaj decibelszintje, és a sivatagi légkörrel vetekedő, 12 százalék alatti páratartalom is.
Emellett az alacsony kabinnyomás a vér oxigénszintjét is csökkenti, ami azt jelenti, hogy a szagok érzékelésében kritikus szerepet játszó szaglóreceptorok kevésbé érzékenyek, mint a földön, normális helyzetben, így szinte minden ételt és italt kicsit más ízűnek érzünk a repülőn.
És hogy a szaglás miért olyan fontos, ha étkezésről van szó?
Amit íznek gondolunk és érzünk, annak észlelésének körülbelül 85 százaléka valójában a szaglásunknak köszönhető, tehát amikor az emberek az ízekre panaszkodnak, valójában nagyrészt azok illatával nincsenek megelégedve.
De akkor mit lehet enni, és mit nem?
A lehetőségek ugyan általában meglehetősen végesek, ugyanis a legtöbb légitársaság nem rendelkezik nagyon bőséges kínálattal. Az alábbiakban igyekszünk kizárni azokat az ételeket, amelyeket mindenképpen érdemes kerülni, és bemutatni azokat, amelyeket magabiztosan fogyaszthatunk a repülőn ülve is.
Charles Spence, az Oxfordi Egyetem Crossmodal Research Laboratory professzora szorosan együttműködött a Lufthansával azon, hogy meghatározzák azt, melyek azok az ételek, amelyek ajánlottak, és melyek kerülendők a magasságban. A professzor szerint az úgynevezett umami-ételek felszolgálása az ideális a repülőgépeken, különböző fűszeres szószokkal tálalva – így a paradicsom, a szardella, a gomba, az érlelt sajt ajánlott, hiszen ezek mind umamiban gazdagok.
Az umami az édes, a savanyú, a sós és a keserű íz mellett az úgynevezett ötödik íz. Megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban, tulajdonképpen egy aminosav, az L-glutamát íze, amelynek egyik fő jellegzetessége, hogy önmagában nem jelentkezik.
Mindez a magyaros ízek kedvelőinek igencsak kedvez, hiszen a különböző jócskán megfűszerezett ételek, például
a pörkölt is a repülőgépeken való elfogyasztásra javasolt ételek listáján szerepel.
Mindezeket pedig azért sem kell nagyobb mennyiségben használni, mert sokkal kevésbé érezzük fűszeresnek az ételeket a magasban.
Általában minden pörkölt és curry jól működik alacsony nyomáson, mert a fűszerek – például gyömbér, kömény, fahéj, chili, paprika, kardamon és így tovább – alacsony nyomáson is ízstabilak maradnak. Emiatt a receptben sem szükséges növelni a fűszerek mennyiségét
– idézi a Daily Mail Charles Spence professzort.
A szakember hozzátette, a pörköltek mellett a különböző tésztaételek is tökéletesen jók a repülőgépen elfogyasztva is, ezek esetében azonban a szószokhoz érdemes mindig friss fűszereket használni, mert a szárított társaik könnyen szénaízt kölcsönözhetnek a magasban.
Annak ellenére, hogy a legtöbb olasz tésztaétel elengedhetetlen hozzávalója a parmezán, a repülőgépen feltálalt ételek esetében pont ez az egyik olyan, amelyet érdemes messziről kerülni. Ennek oka pedig meglehetősen egyszerű: leginkább izzadt zokni aromája van a repülőn a sajtnak. Azt pedig már megtanulhattuk, az ízeket is nagyrészt a szagok alapján érezzük…
Amennyire a tészták jól működnek a magasban, úgy a rizsfélék és a rizsételek annyira nem ízletesek a repülőgépen elfogyasztva. Legalábbis a Lufthansa a rizsalapú ételeket, így például a rizottókat is gyengén teljesítőnek minősítette, arra hivatkozva, hogy kiszáradnak és ragadóssá válnak a melegítéskor.
A rizs árpával való helyettesítése azonban alkalmassá teszi az ételt légitársaságok étkeztetésére is
– állapították meg.
Bizonyos zöldségek felszolgálását és elfogyasztását is megéri fontolóra venni, amennyiben repülőre ülünk, a kelbimbót, a karfiolt és a savanyú káposztát csak mértékkel szabad használni, hiszen mindegyik rendkívül erős illatú, ráadásul ezek megemésztése is sokkal nehezebb, mint más zöldségeké.
Minderről még egészen sokan hajlandók is lennének lemondani, a kacsa- és csirkemell száműzése a repülőkről azonban már többeknél kiverné a biztosítékot – pedig ahogyan az osztriga, ezek sem kerülnek fel bizonyos légitársaságoknál a menüsorra.
Az osztriga esetében ez érthető is, hiszen annak ellenére hogy hamisítatlan tengeri íze van, egészségügyi és biztonsági okokból nem szolgálják fel a fedélzeten, mivel nem garantálható a megfelelő hőmérséklet megtartása a konyhától a tálalásig. A kacsa- és csirkemell esetében sokkal inkább az íztelenség az ok, hiszen a nagy magasságban a mell kiszárad, a bőr pedig elveszíti rugalmasságát, ami rossz ízt eredményezhet.