A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden – közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.
A Mondolo Egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven indította el természetvédelmi street art programját, amely keretében Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. Ezt követően a szakemberek elindították a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot is.
A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be
– közölte a projekt koordinátora.
„A program következő eleme a tervek szerint meghatározni, hogy a városi zöldfelület gazdálkodás ilyen jellegű átalakításának milyen közvetlen vagy közvetett anyagi haszna van” – tudatta Ézsiás Tamás.
Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester kifejtette, a klímaváltozás miatt a városok, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.
Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön.
A méhlegelők a talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben megkövetkező változásokra. A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is – közölte az adjunktus.
A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan – lehetőleg őshonos fajokból álló -– növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók
– mondta a kutató.