Az országban csak a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Fülzúgás Ambulanciáján létezik olyan csoportterápiás kezelés, ahol a fülzúgásban szenvedők életminőségét javítják relaxációs gyakorlatokkal, a figyelem, a gondolkodás áthangolásával. Dr. Szigeti F. Judit, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika szakpszichológusa és Dr. Bencsik Beáta adjunktus, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Fülzúgás Ambulancia vezetője lapunknak a sikeres kezelés ötletéről és módszereiről nyilatkozott.
A fülzúgás a népesség átlagosan tíz-tizenöt százalékát érintő, nem önálló betegség, hanem olyan tünet, amit többféle szervi eltérés okozhat. Hátterében fülészeti, idegrendszeri, érrendszeri, belgyógyászati vagy akár vázizomrendszeri probléma is állhat, ezért felderítése igen nehéz, de együtt élni vele nem lehetetlen. Az elfogadást, a szorongás, a szenvedés csökkentését tűzte ki célul Dr. Bencsik Beáta és Dr. Szigeti F. Judit, és programjuk sikeres is: a 1,5 éve futó terápiából kikerültek többsége arról számolt be, hogy élete könnyebb lett, a szorongás, a deprimáltság csökkent, a résztvevők hatvanhét százalékánál mérőeszközökkel is igazolható a javulás.
Ahogy Dr. Bencsik Beáta mondja, sok minden okozhatja a fülzúgást, nem csak fülészeti betegség. Az igen szerteágazó okok között – nem is gondolnánk, de – akár a nem kellő folyadékbevitel, vérszegénység vagy harapási rendellenesség is lehet. A terápia jellege attól függ, hogy mi lehet az ok.
A fülzúgás sokszor a hallás romlásával jár együtt, leggyakrabban a 40–60 éves korosztályra jellemző panasz. Egységesen minden fülzúgásra jellemző, hogy negatív érzéseket, szorongást, deprimáltságot, hangulati zavarokat hoz magával.
A terápiákat illetően a pszichoterápia, azon belül a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan hatékony, ami a megküzdésben tud nyomatékosan segíteni. Az idegrendszernek szerepe van a fülzúgás megélésében, itt jön be a mentális oldal, itt dől el, hogy mi lesz a megoldás – teszi hozzá Dr. Bencsik.
De milyen is a fülzúgás?
Van, hogy egy frekvenciát hall valaki, van, hogy állandó sistergést tapasztal, lehet, hogy a saját ereiben pulzáló vért hallja. A zaj jellege, erőssége változó lehet. A hangok skálája, amit a fülzúgástól szenvedők hallanak, szinte végtelen
– mondja Dr. Szigeti F. Judit, hozzátéve:
Az életminőség javítását célzó kezelés 7 alkalomból áll, egyenként 1,5 óra időtartammal.
A fülzúgás időskorban gyakran társul halláscsökkenéshez. De ez fordítva nem igaz, bár sokan tartanak tőle: a zúgás nem okoz hallásromlást. Azt gondolnánk, zenével tompítható, de Dr. Szigeti azt mondja, zenehallgatás közben is megmaradhat.
A foglalkozásaink 3 téma körül csoportosulnak. Az első a figyelem, mert a tünet teljesen magára irányítja, ezt kell elterelni. Este például felerősödnek a tünetek, mivel kevesebb az inger, jobban feltűnik
– emeli ki a szakember, rámutatva: az elterelés egyik módja a hangterápia, amikor külső hangforrást (pl. zene) hallgat az érintett. Egy másik lehetőség, hogy korábban végzett kellemes tevékenységekre bátorítják a betegeket. Akár koncertek látogatására, ami hangulatjavító, és abszolút eltereli a koncentráció fókuszát.
A második téma a zúgásról való gondolkodás áthangolása, hogy elfogadják a fülzúgást, ne feltétlenül akarjanak rajta változtatni, hiszen olykor nem is lehet, tapasztalják meg, hogy együtt lehet élni vele hangsúlyosabb szenvedés nélkül.
Dr. Bencsik a fentiek mellett kiemeli:
Az ma már igazolt, hogy az idegrendszernek is van szerepe a fülzúgás fenntartásában, az idegsejtek egy része túlzott aktivitást mutat, ez tartja fenn az élményt és a fülzúgás rendszerét. Ebben az érzelmi központ és a memória is benne van.
Ahogy Szigeti F. Judit mondja: a fülzúgáshoz kapcsolódó kellemetlen élményeket kell megpróbálni áthangolni.
A harmadik téma a viselkedésterápia, ami relaxációt foglal magában, célja a pihenés, ellazulás megtanítása, az ezeket irányító idegrendszeri ág működtetésének erősítése. A betegek minden héten megtanulnak valamilyen technikát
– teszi hozzá a pszichológus, megjegyezve: az eredmények alapján az életminőségbeli javulás egyértelmű.
A fülzúgás minőségét hangosság, kellemetlenség és hangmagasság szempontjából mérik. Sem a hangerőben, sem a hangmagasságban nincs változás, de a kellemetlenségfaktorban igen, sokkal könnyebb vele együtt élni.
A Dr. Szigeti által összeállított kezelés külföldi források, szakirodalom alapján történik. Egy csoportban 4–8 fő vesz részt a terápián, amelynek csoportos jellege azért is hasznos, mert a betegek egymást is segítik, és normalizáló hatással bír, ha azt látjuk, hogy mások is szenvednek ugyanattól, amitől mi. A pszichológus hozzáteszi:
Nekem is van több fizikai nyavalyám, a fülzúgás épp nem tartozik közéjük. Én tehát nem saját élményből merítek, de a betegek nagyon is segíthetik egymást a tapasztalataik megosztásával.
Nem mindenki alkalmas azonban a csoportterápiára, a pszichotikus zavarok, az aktív droghasználat nem teszi lehetővé a csatlakozást. Aki viszont elvégzi, hálás is Dr. Bencsiknek és Dr. Szigetinek, akik segíthetnek a fülzúgás átkát elviselhető ténnyé tenni.
(Borítókép: Dr. Szigeti F. Judit és Dr. Bencsik Beáta. Fotó: Németh Kata / Index)