Június 8. az óceánok világnapja, ennek alkalmából az Al Jazeera közzétette, hogy mennyi műanyagszemét van óceánjainkban. Az UNESCO adatai szerint a sokkoló számok: évente 8-10 millió tonna kerül nagy vizeinkbe.
Az óceán felszínén lévő műanyagok az óceánban található összes műanyag 1 százalékát teszik ki, a másik 99 százalék messze a felszín alatt lebeg, és veszélyeztet minden víz alatti élőlényt, mert mérgező, fullasztó, és évszázadokig megmarad.
Évente mintegy 400 millió tonna műanyag terméket állítanak elő világszerte – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió. Körülbelül a felét teszik ki az egyszer használatos cikkek (szatyrok, poharak, csomagolóanyagok), és ezekből minden évben 8-10 millió tonna kerül az óceánokba.
Ha ezt kilapítanánk, 11 000 négyzetkilométernyi terület lefedésére lenne elegendő, vagyis egy kisebb országot be lehetne vele borítani, például Jamaicát.
Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 50 év leforgása alatt a műanyaghulladék 550 000 négyzetkilométernél is nagyobb területet foglalhat már el, vagyis Franciaországot is beburkolhatná.
A műanyagok az összes tengeri szennyezés 80 százalékát teszik ki, jellemzően nem megfelelő hulladéklerakókból származnak, amik a szemetet a folyókba és patakokba ürítik, de a hajók is gátlástalanul a tengerbe dobják felesleges (műanyag) tengeri felszereléseiket.
A mikroműanyagoknak nevezett apró részecskék is bejutnak az óceánba, amiket könnyen lenyelhetnek a tengeri élőlények.
Becslések szerint ma 50-75 billió darabkájuk található az óceánban!
Már emberi szervezetben is kimutatták őket, felhalmozódhatnak a májban, a vesében és a belekben, és a mikroműanyag-részecskék gyulladáshoz, oxidatív stresszhez és sejtkárosodáshoz vezethetnek.
A fő probléma az, hogy a műanyagdarabok mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak, és ezekről a vegyszerekről már ismert, hogy megzavarják az emberi és állati hormonokat
– mondta Erica Cirino tudományos író.
A Science Advances Research által közzétett 2021-es tanulmány szerint az óceánban talált műanyagok 80 százaléka Ázsiából származik. Valószínűleg a Fülöp-szigetek a forrása az óceánban található műanyaghulladék több mint egyharmadának, őt India követi, majd Malajzia, Kína és Indonézia piszkolja a legjobban a tengereket.
A műanyagok hosszú molekulaláncú szintetikus anyagok, amik jellemzően kőolajból vagy földgázból származnak. A legfőbb gond, hogy nem tudnak lebomlani, vagy csak nagyon lassan, akár több száz évig megmaradnak a környezetben.