Több mint tízezer eset megvizsgálása után kiderült, hogy a hét napjai közül hétfőn kapnak a legtöbben szívinfarktust. Azt, hogy az esetek kiugró száma mögött pontosan mi állhat, egyelőre még nem sikerült tudományosan bizonyítani, az azonban szinte biztosan közrejátszik, hogy az általános munkahét hétfőn kezdődik. Lehet, hogy tényleg itt az idő bevezetni a négynapos munkaheteket? Természetesen csak az egészségünk érdekében.
Június 5–7. között tartották a Brit Szív- és Érrendszeri Társaság (BCS) 2023-as, ezúttal manchesteri konferenciáját, melyen számos új egészségügyi kutatást és eredményt mutattak be tudósok és orvosok a szakma számára. Ezek közül az egyik legérdekesebb felfedezés egyértelműen az volt, hogy a szívinfarktusok száma nem egyenlő arányban oszlik el a hét napjai között. A különbségek ráadásul nem is elenyészőek,
a felmérések alapján a hétfő toronymagasan vezet – legalábbis a vizsgált esetek között.
A Belfast Health and Social Care Trust és az ír Királyi Sebészkollégium orvosai által készített tanulmány egészen pontosan 10 ezer 528, az Ír Köztársaság és Észak-Írország kórházaiba felvett beteg adatait vizsgálta. A betegeket 2013 és 2018 között a szívroham legsúlyosabb típusa, az úgynevezett ST elevációs myocardialis infarctus (STEMI) miatt vették fel. Ez akkor következik be, amikor a szív vérellátását biztosító egyik fő koszorúér teljesen elzáródik. Kezelése rendkívül fontos, sürgősségi ellátás nélkül ugyanis a STEMI végzetes is lehet.
A KSH információi alapján Magyarországon évente átlagosan 5-6 ezer ember veszíti életét heveny szívizomelhalás miatt. A STEMI-küzdőknek – mint írtuk – azonnali kivizsgálásra és kezelésre van szükségük, hogy a szívük károsodását minimalizálják. Ez általában sürgősségi angioplasztikát és egy olyan eljárást jelent, amely újra megnyitja az elzáródott koszorúeret, hogy ismételten vér áramolhasson a szívbe.
A konferencián ismertetett tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a STEMI-szívinfarktusok aránya a munkahét elején jelentősen megnövekedik – a legmagasabb számban hétfőn jellemző, ezen a napon a heti átlagtól általában 13 százalékkal több esetet regisztráltak. A jelenségnek a pontos oka egyelőre még nem ismert, korábbi tanulmányok szerint, melyek ugyancsak azt vizsgálták, hogy mely napokon a legmagasabb a szívinfarktusok száma, a tudósok egy, a szervezet cirkadián ritmusával való összefüggést feltételeztek, amely az alvási és ébrenléti ciklusainkat szabályozza.
Bár a STEMI szívroham nagyobb valószínűséggel fordul elő hétfőnként, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hét többi napján az ne lenne valószínűsíthető. Akár hétfő, akár kedd, akár a hét más napja van, a szívroham sajnos továbbra is az egyik leggyakoribb halálozási ok.
Az Egyesült Királyságban ötpercenként kerül valaki kórházba életveszélyes szívroham miatt, ezért létfontosságú, hogy a kutatások továbbra is azt vizsgálják, pontosan hogyan és miért következik be a szívroham
– magyarázta Sir Nilesh Samani professzor, a British Health Foundation orvosigazgatója, aki később hozzátette, a tanulmány a különösen súlyos szívrohamok időzítésével kapcsolatos bizonyítékokat gyarapítja, így ezek után azt kell kideríteniük, hogy melyek a kiváltói annak, hogy a hét bizonyos napjain az átlagtól merőben eltérő adatokat kapnak.