Egy török férfi 1963-ban talált rá a háza pincéje alatt rejtőző, 18 szintes, föld alatti városra, mikor a pincében elkódorgó csirkéit üldözte. A baromfik egy 2000 éves, emeletes, föld alatti városhoz vezették, ami ma már a világörökség része.
A gyanútlan lakos Közép-Anatólia területén épp a házát újította fel hatvan évvel ezelőtt, mikor csirkéi beszöktek a pincéjében lévő lyukba, és így tárult fel egy elhagyatott föld alatti város, ami egykor 20 ezer embernek adott otthont – írja a New York Post.
A ma már Derinkuyu néven ismert helyre 1963-ban bukkant a török férfi, aki szökött baromfijait kergetve döntötte le a pincefalat, ami egy sötét alagútba vezetett.
Több mint 280 méterrel Kappadókia régiója alatt feltárult a világ legnagyobb föld alatti városa, ami feltehetőleg több mint 200 kisebb, különálló föld alatti városhoz kapcsolódik.
A város bejáratai több mint 600 házhoz csatlakoznak a mai Kappadókiában, a kutatók 18 szinten találtak alagutakat, amelyekben a hipotézisek szerint lakóházak, raktárak, istállók, iskolák, pincészetek és még egy kápolna is található.
A várost szellőztetőrendszerrel is ellátták, ez biztosította a friss levegőt. A hely építésének pontos ideje nem ismert, de már Krisztus előtt 370-ből származó írások tanúskodnak meglétéről. A régészek szerint elsődleges célja a tárolás lehetett, de később funkciója megváltozott, és menedékként szolgált a lakosoknak – épp az idegenek távoltartása miatt lehetnek keskenyek és alacsonyak a járatok.
A SZINTEKET ÖSSZEKÖTŐ AJTÓKAT FÉLTONNÁS, CSAK BELÜLRŐL MOZGATHATÓ SZIKLÁK ZÁRTÁK EL, AMIKEN KIS LYUKAK VOLTAK, HOGY A TÁMADÓKRA LÁNDZSÁVAL TÜZELHESSENEK A BENT RAGADT LAKOSOK, AKIK VALÓSZÍNŰLEG A HETTITÁK VOLTAK.
Az archeológusok álláspontja szerint ez a bronzkori anatóliai nép áshatta az első néhány szintet a sziklákban, amikor megtámadták őket a frígek Krisztus előtt 1200 körül. A város a 7. században már 20 ezer lakossal büszkélkedhetett, de 1923-ban elhagyták a kappadókiai görögök, akik vereséget szenvedtek a görög–török háborúban, és Görögországba menekültek. Ma már bárki megnézheti az ősi várost, ami 1985-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
(Borítókép: OMAR HAJ KADOUR / AFP)