A szinesztézia olyan észlelési állapot, amikor az érzékszervi tapasztalatok keverednek, az ettől szenvedő emberek számára a betűknek lehet színe, de a zene hangjai is kapcsolódhatnak színekhez, ahogy a hét napja is. Nem okoz káros hatásokat, olyan neurológiai jelenség, amikor egy inger több érzékszervet is stimulál. Már 200 éve vizsgálják.
A szinesztézia során asszociációba kerülnek a színek, a számok, a hét napjai. Vizsgálatakor összefüggéseket találtak mind a neurológiai, mind a genetikai területen. Egy, az Egyesült Királyságban végzett nagy tanulmány feltárta, hogy a lakosság mintegy négy százaléka tapasztalja a szinesztézia valamelyik formáját, de az alanyok gyakran nem is sejtik, hogy keresztszenzoros asszociációik szokatlanok. Az ingerek (a betűk, számok és zenei hangok által kiváltott asszociációk) minden fizikai érzékelést ingerelhetnek, akár vizuálisat, mint a színek, vagy akár a hallást, szaglást, tapintást, de az ízlelést is.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság úgy definiálja a szinesztéziát, mint
olyan állapotot, amelyben az egyik érzékszerv stimulálása egyidejűleg egy másik érzékszervet is aktivál. Ezek az egyszerre jelentkező érzések automatikusak, élénkek, és állandóvá is válhatnak.
A tudósok több mint 200 éve ismerik a jelenséget, és mostanra vált világossá, hogy egyes formái, különösen a betűszín szinesztézia, szorosan összefüggenek a tanulással.
Az új képalkotó eljárással készített vizsgálatok kimutatták, hogy a szinesztéziások agyában a színfeldolgozó területek összekapcsolódnak más agyi régiókkal, de 1883-ban Francis Galton azt állította, hogy genetikai alapja is lehet: a családokon belüli előfordulás vizsgálatakor jutott erre a következtetésre. Carl Gustav Jung megemlítette egyik könyvében 1912-ben, hogy egyesek
a színek tonális minőségét és a zenei hangok kromatikus minőségét érzékelik.
Ma úgy gondolják, részben genetikai eredetű. Nem igazán zavaró furcsaság, sőt, a kreativitást segítheti is, ezzel él Beyoncé és Billie Eillish is, de Nikola Tesla, Duke Ellington és Wagner is szinesztéziás volt.
Pharrell Williams színes hallását használja zenéje formálására – ez az auditív-vizuális szinesztézia.
Svetlana Rudenko zongoraművész a szinesztézia összetett formáját éli meg, amelyben a hangok texturált képekké válnak az őt körülvevő térben. Arról, hogy mit él át, így nyilatkozott:
Látom a hanghullámokat, és úgy irányítom a memóriámat, hogy lejátszás közben megjelenjenek előttem, hallom a zenei textúra összes elemét.
A szinesztéziának többféle formája lehet, az egyik leggyakoribb típusa a graféma szinesztézia. Ez az, amikor valaki színesen látja a betűket vagy a számokat. Ennek egy másik változata a térbeli szekvencia szinesztézia, amelyben az ember a betűt vagy számot eltérően látja a térben. A hetes lehet nagy és közeli, míg a négyes nagyon távolinak tűnhet.
A szinesztézia másik gyakori formája a színek és hangok társítása, például tűzijátékot hallhat, amikor a szemeteskuka fedele csörömpöl, de van olyan szinesztézia is, amely az érintéssel kapcsolatos: ha látjuk, hogy valaki megérinti a tenyerét egy bizonyos ponton, úgy érezzük, mintha a mi tenyerünket érintenék meg ugyanott. Ennek az észlelésnek az oka feltehetően az agy bizonyos szomatoszenzoros régióihoz kapcsolódik, amelyek akkor aktiválódnak, amikor látjuk, hogy mit csinál a másik.
Általánosságokat is megfigyeltek már szinesztéziásoknál, például igen gyakori, hogy bizonyos betűket bizonyos színekkel társítanak: az I, O, X és Z betűket a legtöbb szinesztéziás általában feketének vagy fehérnek látja.
Az öröklődött szinesztézia általában egy egész életen át tartó tulajdonság, amely először gyermekkorban jelentkezik. Ha felnőttként jön elő hirtelen, akkor ajánlott orvoshoz fordulni, mert akár valamilyen súlyos egészségügyi állapot korai figyelmeztető jele lehet – például fejsérülés, agydaganat, stroke, görcsrohamok vagy epilepszia. De előnyei is lehetnek, az ebben szenvedők gyakran mondják, hogy a színek segítenek megjegyezni a telefonszámokat vagy más numerikus információkat, és a memóriafeladatokban is jobban teljesítenek.
De érdemes tudni, hogy bizonyos betegségekhez is társulhat, az autizmus spektrumzavarban szenvedők könnyebben tapasztalhatják az érzékszervi túlterheltséget, és nagyobb valószínűséggel szenvednek szinesztéziában, ahogy azt a vezető autizmuskutató, Simon Baron-Cohen felfedezte.