Philippus Wester, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, azzal tisztában voltak, hogy a gleccserek a globális felmelegedés miatt olvadnak, de nagyon aggasztó és váratlan volt számukra az olvadás sebessége.

Sokkal gyorsabb, mint gondoltuk

– hangsúlyozta a tudós.

A Hindukus-Himalája régió vízbázisa a hegyekben élő mintegy 240 millió ember számára kulcsfontosságú vízforrás, és a folyóvölgyekben élő további 1,65 millió ember vízellátását is biztosítja. Az évszázad végére a jelenlegi olvadási tempó mellett a gleccserek 80 százalékot veszthetnek tömegükből – írta jelentésében az ICIMOD kormányközi szervezet, amelynek Afganisztán, Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán a tagja.

A himalájai gleccserek a világ legfontosabb folyórendszerei közül tízet látnak el vízzel, köztük a Gangeszt, az Indust, a Sárga-folyót, a Mekongot és az Iravádit. Ezek a folyórendszerek közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember élelmiszer-, energia- és bevételi forrását jelentik.

A jelentés szerint 2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 százalékát veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius-foknál megállítani.

Izabella Koziel, az ICIMOD helyettes vezetője szerint a globális felmelegedés korlátozására azonnali beavatkozásra van szükség. A klímaváltozás leginkább a világ legszegényebb országaiban élő népességet sújtja, holott ezeknek az országoknak a hőmérsékletet emelő üvegházhatásúgáz-kibocsátása a legkisebb.

Amina Maharjan, az ICIMOD szakértője szerint a közösségek nem kapják meg a szükséges támogatást.

Az alkalmazkodás túlnyomó részben a közösségek és a háztartások éghajlati eseményekre válaszoló reakciójából áll. Ez azonban korántsem elegendő az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére

– hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a legfontosabb a változások előrejelzése lesz.