Az Új-dél-walesi Egyetem kutatói egy számítógépes modell segítségével találták meg a légutak azon régióit, amelyekre leginkább hatással van a mikroműanyagok belélegzése. Most már világos, hol és merre vándorolnak az úton-útfélen belélegzett és lenyelt kis műanyagszemcsék, amik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A műanyagok a legelterjedtebb, ember alkotta anyagok, amiket magunkra veszünk, építkezéshez használunk, játszunk velük, szállításhoz, étkezéshez alkalmazzuk, majd kidobjuk őket. Ezzel viszont nem szabadulunk meg tőlük, mert apró részecskéik bejutnak ételeinkbe és így a szervezetünkbe is.
A kutatók számítógépes modell segítségével megállapították, hogy hetente egy hitelkártya méretének megfelelő mennyiségű mikroműanyagot lélegzünk be. Most először annak is utánajártak, hol tárolja a szervezet a káros anyagokat, az új tanulmány a Physics of Fluids folyóiratban jelent meg.
2019-ben már egy tudóscsoport megbecsülte, hogy óránként akár 16,2 bit mikroműanyag kerülhet a légutakba, az új kutatás pedig ezeket az adatokat figyelembe véve azt vizsgálta, hogy mozog a műanyag a légzőrendszerünkben. A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint a mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb törmelékdarabok, amik ipari hulladékokból és fogyasztási cikkekből származnak.
Milliótonnányi mikroműanyag-részecske van a vízben, a levegőben és a talajban, és a globális mikroműanyag-termelés nem csökken, sőt sűrűségük a levegőben percről percre növekszik.
Szétesett maradványaikat szinte lehetetlen kikerülni, hiszen ott vannak a nyílt vizekben, a légkörben és a palackozott italokban is.
Eddig kevés tanulmány készült a mérgező mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról, most azonban a légutakat vizsgáló új kutatások feltárták, hogy ezek az apró részecskék komoly problémákat okozhatnak. A számítógépes modell megmutatta a légutak azon régióit, amelyekre leginkább hatással van a mikroműanyagok belélegzése.
A részecskék keringését lassú és gyors légzési körülmények között elemezve azt találták, a jellemzően 1,6-5,56 mikron átmérőjű, különféle alakú mikroműanyag-részecskék legnagyobb darabjai rakódnak le a szervezetben. Főleg a torok hátsó részén és az orrüregben, és ez csöppet sem veszélytelen. Elpusztítják az emberi sejteket, bélgyulladást okoznak, és egerekben a termékenységet is csökkentették.
Ráadásul vírusokat, baktériumokat és egyéb veszélyes vegyi anyagokat is hordozhatnak, amik a felületükön raktározódnak.
A Nanomedicine folyóiratban megjelent tanulmányban a Tufts Egyetem kutatói a műanyagrészecskék potenciális gyulladásos hatásait fedezték fel. Magasabb koncentrációjuk a gyulladásos krónikus bélbetegségekhez (IBD) kapcsolódó molekulák kiválasztódásához vezetett.
Korábbi klinikai vizsgálatokból már kiderült, hogy a szövetekben – az emésztőrendszerben, a vérben, a májban, a hasnyálmirigyben, a szívben és még az agyban is – felhalmozódhatnak mérgező mikrorészecskék.
Az is megállapítást nyert, hogy a különböző sejtek különböző méretű részecskéket nyelnek el.
A hámsejtek a bél belsejében felszívják a legapróbb nanorészecskéket, míg az M-sejtek (Microfold cell) nagyobb mikrorészecskéket szívnak fel, és szállítanak a bélszövetbe. De a bélnyálkahártya károsodása jellemzően akkor következik be, amikor M-sejtek vannak jelen, és nagyobb koncentrációban vannak a mikroműanyag-részecskék.
(Borítókép: Alfonso Di Vincenzo / KONTROLAB / LightRocket / Getty Images)