Lehet agyfagyasztóan mentolos, kellemes gyümölcsízű vagy éppen cukorral felpumpált, gyerekcsalogató bolti kellék, a rágógumi már az 1928-as feltalálása óta része a mindennapjainknak – mégis kevesen tudják csak, milyen előnyei és hátrányai vannak a fogyasztásának, illetve azt, hogy mennyi ideig javasolt egyáltalán rágni. Most átrágtuk a témát.
A rágógumi fogyasztása kapcsán megannyi tévhit, javaslat, sőt dal is világot látott már az elmúlt évtizedekben, azt mégis kevesen tudják, hogy mennyi ideig javallott egyáltalán a szánkban tartani a leheletünk frissességéért felelő gumidarabot.
Ahogy a legtöbb jónak vagy kifejezetten egészségesnek tartott dolgot is javasolt mértékkel fogyasztani, úgy igaz ez a rágógumira is, amelyet nem érdemes hosszú órákig rágcsálnunk, hiszen amellett, hogy egy idő után az íze elmegy, és az állaga is sok esetben mállóssá válik, az egészségünket is károsíthatja.
Ahogy lenyelni sem érdemes, úgy túl sokáig rágni sem javasolt, mert míg a lenyelése hányingert, hányást és hasmenést okozhat, addig
a hosszas rágás a fogzománcot, és az ízületeinket is károsíthatja. A szakemberek szerint maximum 15 percig érdemes a szánkban tartani.
Ugyan a cukormentes rágófajták csökkenthetik a fogszuvasodás kockázatát, és erősíthetik az arc körüli izmokat, a túl hosszú ideig tartó rágcsálás akár rendellenességekhez is vezethet.
A gumi nyálat termel, amely eltávolítja a megmaradt ételdarabkákat, és eltávolítja a savakat is a szájban, amelyek később lyukas fogakhoz vezetnének, tehát alapvetően a rágózással csökkenthetjük a savasságot és ezáltal a fogszuvasodás lehetőségét. Azonban ha sokáig rágjuk a gumit, mindez a visszájára is elsülhet. Ha például néhány órán keresztül rágógumizunk, a zománc, azaz a fogak körüli sima bevonat kopni kezd, zománc nélkül pedig a fogak érzékennyé válnak, és nagyobb eséllyel szuvasodnak.
Ezenkívül a rágógumi károsíthatja a temporomandibuláris, vagyis az állkapocsízületeket – az alsó állkapcsot a koponyával összekötő két ízületet – is. Ezek az ízületek szabályozzák a rágást, a beszédet, az ásítást és a nyelést, amire a rágózás túlzott erőt fejt ki.
A rágógumi magában nem okozhat állkapocsproblémát, de súlyosbíthatja a problémát a sérült betegeknél. Az ilyen betegeknek azt javasoljuk, hogy ne rágjanak rágógumit
– idézi a Daily Mail cikke dr. Khaled Kasem fogszabályzó főorvost.
Szavait megerősíti a Journal of Craniofacial Surgery 2014-es tanulmánya is, amely szerint a hosszabb ideig tartó rágózás növeli a rendellenességek kialakulásának valószínűségét. A tünetei közé tartozik az állkapocs, a váll, a nyak vagy az arc fájdalma, az állkapocs merevsége, a száj kinyitásának vagy zárásának nehézségei, az állkapocs pattanása vagy kattogása, a fejfájás, a fülfájás, a fogfájás és a fülzúgás is.
Ráadásul a CNS & Neurological Disorders folyóiratban megjelent áttekintés is azt sugallja, hogy a rendszeres rágógumi fejfájást válthat ki azoknál, akik hajlamosak rá. A rágógumi emellett más csont- és izombetegségeket is súlyosbíthat, így az olyan speciális betegségekben, mint az ízületi gyulladásban vagy a csontritkulásban szenvedő személyeknek kerülniük kell a rágógumit.
(Borítókép: Brian Blanco / Getty Images)