Műholdak ezreit lehet látni éjszaka, ahogy keringenek a Föld körül, de az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években robbanásszerűen növekszik majd. A műholdak által okozott interferencia miatt nehezebb a mélyűr vizsgálata, állítják az ausztrál tudósok.
A csillagászok, űrkutatók aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy nincs igazán űrszabályozás a megnövekedett űri aktivitásra. És ez nemcsak a kutatásokat nehezíti, hanem a műholdas rendszereket, a távközlést, a földi navigációs rendszereket is megzavarhatja. A kutatás most először mutatta ki, hogy az Elon Musk SpaceX részlegéhez tartozó telekommunikációs Starlink konstelláció beavatkozik a munkájukba.
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban közzétett tanulmányban olvashatjuk, hogy a tudósok megfigyelték a SpaceX 68 műholdjait, és azt tapasztalták, sugárzásuk minden irányba szóródik az űrben. A Starlink műholdprojektet Elon Musk a globális internetszolgáltatás céljára indította el. Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás körülbelül 4 milliárd ember számára valósulhat meg, akiknek ez korábban elképzelhetetlen volt a technikai feltételek hiánya miatt. Mára már több mint 3300 műholdjuk van az égen.
Federico Di Vruno, az International Astronomical Union Centre for the Protection of the Dark and Quiet Sky (Nemzetközi Csillagászati Unió a Sötét és Csendes Ég Védelméért) társigazgatója, szerinte a sugárzásra figyelni kell. Ahogy mondta,
minél több műhold van az égen, és a számuk egyre csak növekszik, annál nagyobb az esélye annak, hogy bekerülnek az asztrológusok távcsövének képernyőjére.
Steven Freeland nemzetközi jogi szakértő szerint az űr különösen 500–1000 kilométer közötti magasságban lesz egyre zsúfoltabb. A tudósok pedig aggódnak, hogy a szabályozás nem tud lépést tartani a rekordszámú műholddal, amelyeket az űrbe bocsátanak.
Robin Cook asztrofizikus a mélyűrről készít fényképeket, de a megnövekedett műholdaktivitás már most akadályozza munkáját. Ahogy viccesen fogalmazott,
belenézel a nagy teljesítményű távcsőbe, az univerzum legtávolabbi részeit kémleled, de hirtelen az arcodba csapódnak EZEK A DOLGOK.
A Square Kilometer Array Obszervatórium (SKA) egy kormányközi nemzetközi rádióteleszkóp-projekt, távcsöveit a déli féltekére, Ausztráliába és Dél-Afrikába építik, mert itt a legjobb a rálátás a Tejútrendszerre. Központja az Egyesült Királyságban, a Jodrell Bank Obszervatóriumban található. Ha ebben az évtizedben befejeződik a projekt, körülbelül egy négyzetkilométer lesz a teljes gyűjtőterülete.
Méretének köszönhetően 50-szer érzékenyebb lesz, mint bármely más rádióműszer, és a korábbinál több mint tízezerszer gyorsabban fogja felmérni az eget, és azzal, hogy legalább 3000 km-re pásztáz az égbolton, a legmagasabb felbontású képeket biztosíthatja a csillagászatban.
Di Vruno szerint hiába nem szándékos a Starlink műholdak sugárzása, szabályozni kellene, de erre jelenleg nincs mód, semmi nem kontrollálja. Pedig ha belegondolunk, bármilyen elektromos berendezést is vásárolunk, az szigorú teszteken megy keresztül, és azt is mindig vizsgálják, mennyire zavarhatják egymást, de a műholdszolgáltatók, műholdtervezők nem igazán foglalkoznak ezzel. A SKAO viszont a tettek mezejére lépett és megkezdte tárgyalásait a Starlink képviselőivel, hogy kiküszöböljék a problémát.