Az Atacama-sivatag Altiplanóján a legerősebb a földi napsugárzás, Ez a vidék magas fekvésű, többnyire felhőtlen, viszonylag alacsony ózon-, aeroszol- és vízkoncentráció jellemzi. De a rekordon kívül azért is érdekes, mert itt lehet tanulmányozni a napelemes erőművek viselkedését erős napsugárzás esetén.
A chilei Atacama-sivatag, ez a száraz fennsík a Föld legnaposabb helye, ami a napfény intenzitását tekintve a Vénuszhoz hasonlítható – derül ki az AMS-ben megjelent friss tanulmányból.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a szélsőséges felszíni napsugárzás vizsgálata hozzásegíthet a napenergia-potenciál megértéséhez, és optimalizálhatja a napenergia-rendszer hatékonyságát.
Az Altiplano vagy a Bolíviai-magasföld 4000 méter magasan fekszik, a második legnagyobb magashegyi fennsík a Tibeti-fennsík után, ami Dél-Amerika központi–nyugati részén helyezkedik el. Legnagyobb része Bolívia területén van, de átnyúlik Peru, Chile és Argentína területére is. De ami valóban különlegessé teszi, az a napsugárzás: több napfényt kap, mint az Egyenlítőhöz közelebbi vagy magasabban fekvő helyek.
A jelenség magyarázataként Seiji Kato, a NASA légkörkutatója azt mondta a The Washington Postnak, hogy a vízgőzréteg feletti magaslati helyek, ahol kevesebb a felhő és az aeroszol, elkerülhetetlenül több napsütést kapnak.
A tanulmány utal a 2016-ban a chilei Chajnantor-fennsíkon létesített légköri obszervatóriumra, amelynek célja a Föld felszínét érő napfény és a légkör összetételének tanulmányozása. A mérések első öt évében az Altiplano régió kapta a legtöbb napfényt a Földön, átlagosan 308 wattot négyzetméterenként, és ezzel csúcstartó a bolygón, de 2177 watt is mérhető itt négyzetméterenként.
A tanulmány vezető szerzője, Raul Cordero, a holland Groningeni Egyetem klimatológusa azt mondta, ez a napmennyiség a Vénuszon tapasztalt sugárzáshoz hasonlítható. Ő Kato magyarázatához még hozzáfűzi:
A felhők gyakran blokkolják a napfényt, vagy visszaverik a sugárzást az űrbe, de az ezen a helyen lévő vékony felhőrétegek intenzíven fókuszálhatják a napot a felszínre, mintha nagyítót tartanának a nap felé. A tanulmány megállapította, hogy ezek a felhők akár 80 százalékkal is növelhetik a napsugárzást a felszínen.
Ez azért is sokkoló, mert a Vénusz körülbelül 28 százalékkal közelebb van a Naphoz, mint a Föld.
A szerzők azt is felfedezték, hogy a napfény extrém változásai gyakrabban, nagyobb intenzitással és időtartammal fordulnak elő a Chajnantor-fennsíkon, mint bárhol máshol a világon. Altiplano egyedülálló tulajdonságai kiváló helyszínt jelenthetnének annak tanulmányozására, hogy a fotovoltaikus (napelemes) erőművek hogyan reagálnak az intenzív napfény időszakaira.
(Borítókép: Hoberman Collection / Universal Images Group / Getty Images)