A kérdés olyan régóta vár válaszra, mint az édes vagy sós, nő vagy férfi, nyár vagy tél – igen, az örök dilemmák sorában előkelő helyen áll a kávéfogyasztás mikéntje is.
Már az 1970-es évek óta vizsgálják bolygónk legnépszerűbb italának, a kávénak az előnyeit és hátrányait. Mivel a világ minden pontján sokan indítják éhgyomorra, kávéval a napot, a vizsgálódások kiemelt területe a kávé bélrendszerre gyakorolt hatása. A tudósok ma már szinte egybehangzóan állítják: ha valaki nem viszi túlzásba a kávéfogyasztást, inkább pozitív, mint negatív hatással lesz a finom fekete ital a szervezetére – növeli az élettartamot, csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és több rákfajta ellen is megvédhet.
Kim Barrett, a Kaliforniai Egyetem Davis Orvostudományi Karának professzora, az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság igazgatótanácsának tagja azt mondta a The New York Timesnak, hogy a gyomor mindenféle irritáló hatást elvisel, így a kávét is. Védekezőrendszeréhez tartozik a vastag nyálkaréteg, amely megvédi a gyomor nyálkahártyáját. Ahhoz, hogy a gyomor védekezőképessége megsérüljön, valami nagyon brutális anyagot kell fogyasztani.
Az alkohol, a cigarettafüst és a nem szteroid gyulladáscsökkentők – például az ibuprofén – megváltoztatják a gyomor természetes védekező mechanizmusait, és károsítják a nyálkahártyát. De hogy rongálják-e a vegyi anyagok, gyógyszerek a gyomrot és a vékonybelet?
Míg bizonyos irritáló anyagok sebezhetőbbé tehetik a gyomrot, és hajlamosíthatják a savasodásra és fekélyképződésre, a kávé esetében erről szó sincs. Egy 2013-as, több mint 8000, Japánban élő ember bevonásával végzett tanulmány nem talált szignifikáns összefüggést a kávéfogyasztás és a gyomor- vagy bélfekély kialakulása között – még a nagyobb mennyiséget fogyasztóknál sem.
De tény, hogy a kávé hat a bélrendszerre, felgyorsíthatja a vastagbél működését, bélmozgást válthat ki, és fokozza a gyomor savtermelését, azonban
A gyomorsavtermelést megakadályozza, ha már ettünk valamit a kávé ivása előtt, vagy ha tejjel, tejszínnel isszuk.
Ha mégsem így teszünk, akkor is inkább a nyelőcső nyálkahártyája károsodik, mert ez érzékenyebb a savra. Az viszont szintén tény, hogy a koffein növeli a szívdobogást, és éhgyomorra gyomorégést okozhat. Ezenkívül néhány tanulmány kimutatta, hogy a kávé ellazíthatja és kinyithatja a nyelőcsövet a gyomorral összekötő záróizomzatot, ami elősegíti, hogy a gyomorból a sav könnyebben feljusson a nyelőcsőbe, és kellemetlen gyomorégési tüneteket okozzon.
Tizenöt európai, ázsiai és amerikai tanulmány 2014-es áttekintése nem talált összefüggést a kávéfogyasztás és a gyomorégés tünetei között, de egy 48 000 adatból álló 2020-as tanulmány a gyomorégés tüneteinek magasabb kockázatát találta a kávéfogyasztók körében.
Barrett-nyelőcsőnek nevezzük azt, amikor a nyelőcső károsodik a gyomorsav miatt, olyanoknál fordul elő jellemzően, akik savas refluxproblémától szenvednek. Ebben az állapotban a nyelőcsövet bélelő sejtek megkeményednek, hogy megvédjék magukat a savtól. Ezek a változások növelhetik a nyelőcsőrák kockázatát, főleg, ha a családban előfordult már ilyen betegség, vagy ha az illető dohányzik. De egy 2016-os amerikai veterán tanulmány nem talált hasonló összefüggést.
Ha viszont folyamatosan égető fájdalmat észlel valaki a mellkasákban, vagy savanyú íz jelentkezik a szájában a kávé elfogyasztása után, érdemes csökkenteni a kávék számát, vagy tejjel, tejszínnel inni a kávét – ha nem tud előtte enni.
(Borítókép: Pinkybird / Getty Images Hungary)