Meteoritból készült az a nyílhegy, amit egy tizenkilencedik századi ásatáson találtak Svájcban. A berni Természettudományi Múzeum kutatócsoportja szerint a harminckilenc milliméter hosszú nyílhegy közel háromezer éves.
A Krisztus előtt 900 és 800 közé datálható nyílhegyet a svájci Biel-tó melletti Mörigenben találták. A Természettudományi Múzeum tanulmánya szerint a nyílhegy egy Észtországban landolt meteoritból származó vasból készült – írja a CNN.
Ez arra utal, hogy a meteoritvassal már időszámításunk előtt 800-ban vagy még korábban is kereskedtek.
A kutatók szerint rendkívül szokatlan, hogy a történelem ilyen korai szakaszában is használtak meteoritvasat.
A meteoritvas ilyen korai felhasználásának bizonyítékai rendkívül ritkák
– írták. Ebben az időben az emberek még nem olvasztottak vasat az oxidércekből. A tanulmány szerint a meteoritok becsapódási területein lehetett találni egy kevés fémes vasat.
A nyílhegyhez hasonló tárgyakat találtak már Törökországban, Görögországban, Szíriában, Irakban, Libanonban, Egyiptomban, Iránban, Oroszországban és Kínában is, de Közép- és Nyugat-Európában eddig csak két helyen, mindkettőt Lengyelországban. A mörigeni lelet a harmadik.
A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a nyílhegyben használt vas a Twannberg meteoritból származik, amely egy cölöpháztól mindössze néhány kilométerre zuhant a Földre. A vas elemzése azonban kimutatta, hogy nem a Lengyelországban becsapódó meteoritból származik.
A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy a nyílhegy az észtországi Kaalijarvban található meteorit egy darabjából készült.
Ez a meteorit Krisztus előtt 1500 körül csapódott be, és sok apró szilánk vált le róla. A töredékek egy része a kereskedelmi útvonalak mentén délnyugat felé, tehát Svájcba kerülhetett.
A bronzkorban már aktív kereskedelem folyt a borostyánúton keresztül.