A Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusai hét éven keresztül követtek több mint 220 ezer embert, hogy megtudják, hány lépés lehet elég az egészségesebb élethez. Meglepő, de ha csupán 3967 lépést megtettek, már csökkent a korai halálozás kockázata.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az elégtelen fizikai aktivitás jelenleg a negyedik leggyakoribb halálok a világon, évente 3,2 millióan halnak meg emiatt! Igen, „egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel”, és irány egy tempós séta – csak ennyit kell tenni, ha egészségesen és tovább akarunk élni.
Egészségügyi szakértők felmérései azt mutatták, a koronavírus-járvány kirobbanása előtt a ködös Albion lakói 5324–5444 lépést tettek meg naponta (persze nem tudni, hogy a Hülye Járások Minisztériumának teljesítményét is beleszámolták-e), és ez érthető módon tovább csökkent a járvány miatt, de a baj, hogy két évvel később sem tértek vissza a kiindulási számokhoz.
Egy fél évvel ezelőtti nagy tanulmány eredményei szerint napi 11 perces tempós séta minden 10. korai halálesetet megelőzhetné. Ez heti 75 perc közepes intenzitású tevékenységnek felel meg, de a brit egészségügyi szolgálat (NHS) heti 150 percet javasol.
A mérsékelt intenzitású fizikai tevékenység növeli a pulzusszámot, és felgyorsítja a légzést, de még tudunk mellette beszélgetni.
A heti 75 perc közepes intenzitású tevékenység 23 százalékkal csökkentette a korai halálozás kockázatát. Ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17, a rákét pedig 7 százalékkal redukálja.
Korábban mi is megírtuk, hogy megdőlt a 10 ezer lépés mítosza, amit csak egy japán, fitneszeszközöket gyártó cég terjesztett el, és semmilyen tudományos alapja nem volt. Egy 2022 márciusában közzétett metaanalízisben 15 tanulmány adatait vizsgálták, és arra jutottak, a hatvan év felettieknél napi hat-nyolcezer lépés vezet egészségügyi javuláshoz. De egy 2019-es vizsgálatban, amiben kizárólag nőket analizáltak, minimum napi 4400 lépésről állapították meg, hogy csökkenti a halálozási kockázatot, és a csúcsot 7500 lépésben állapították meg. Efölött ugyanis nem tapasztaltak egészségre ható pozitív változásokat. Lehet, hogy túlzásba visszük, ha a 10 ezerre törekszünk?
Maciej Banach, a Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusprofesszora irányította azt a kutatást, amiben 226 889 ember bevonásával végzett 17 korábbi vizsgálat adataira támaszkodtak. Az alanyokat hét éven keresztül követték nyomon, hogy felmérjék, hogyan hat a mozgás az egészségükre, és a következtetések végül a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban jelentek meg.
ESZERINT NAPI LEGALÁBB 3967 LÉPÉS MEGTÉTELE CSÖKKENTI A HALÁLOZÁS KOCKÁZATÁT, DE MÁR 2337 LÉPÉS IS HAT A SZÍVRE ÉS AZ ÉRRENDSZERRE.
A korábbi tanulmányokkal ellentétben viszont az is kiderült, hogy nincs felső határ, aminél több már nem ér semmit. Lehet, hogy a 7500 lépés egy újabb mítosz csupán, ami most meg is dőlt, mert minden további 500 lépés 7 százalékkal csökkenti az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, és ha ezer lépéssel növeljük az adagot, 15 százalékkal csökken a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikója. Banach a kutatást úgy kommentálta:
Az eredmények mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkoznak, életkortól és éghajlattól függetlenül, mindegy, hogy valaki a világ mérsékelt égövi vagy szubtrópusi régiójában él.
A fiatalabbaknál a napi 7000 és 13 000 közötti lépésszámnál tapasztaltak egészségügyi előnyöket, a 60 év felettieknél 6000 és 10 000 lépés között volt ez a szám. A 7500-as plafon teóriájának igazi cáfolata lett, hogy felmérték a napi 20 ezer lépés hatását is, és kiderült, az egészségügyi előnyök semmit nem apadtak, sőt!
De Banach már új tanulmányokat sürget, amikben megvizsgálnák az intenzívebb terhelések előnyeit, hátrányait, például a maratoni futóknál vagy az Ironman-kihívások résztvevőinél.