A Man-szigeten nem ritkák a viking kori leletek, de a legújabbak, amik egy viharban ledőlt templom falából kerültek elő, különlegesebbek az eddigieknél. Nagy méret és sajátos minta jellemzi a két ősi kőkeresztet.
2022 elején nagy vihar csapott le az Ír-tengeren fekvő Man-szigetre, ami körülbelül egyenlő távolságra van Skóciától, Írországtól és Angliától, és furcsa mód az Egyesült Királysághoz közvetlenül nem, csak a brit koronafüggőségekhez tartozik. Az égi háború ledöntötte a sziget egyik régi templomának falát, és viking kőkeresztek bukkantak elő. A helyiek nem is ezen hökkentek meg, hiszen a kezdetben kelták, majd vikingek által lakott sziget gazdag viking kori leletekben, inkább a kövek helyén, méretén és mintáján lepődtek meg.
Központi elhelyezkedése miatt régen azt mondogatták, a szigetről hét királyságot látni, a skótot, az írt, az angolt, a walesit, a tengeri és az égi királyságot. De nem ez az egyetlen érdekessége, hanem például leghíresebb szülöttei, akik a Bee Gees fivérek, és az, hogy nincs sebességkorlátozás – talán ezért választotta lakhelyéül a Forma–1-es pilóta, Nigel Mansell. A Man-szigetnek van egy csak rá jellemző állatfaja is, ez a farkatlan manx macska, aminek mellső lábai rövidebbek, mint a hátsók.
A korai telepesek kőemlékei általában a vikingek bejöveteléről, a skandináv származástörténetről, a keresztény hitre való áttérésről mesélnek.
A sziget déli részén a Malew-templom már évek óta otthont ad olyan viking köveknek, amik között található két 8. századi sírkő és egy skandináv mitológiai képekkel díszített kőtömb is. A leletek között némelyik az ogham (titkos írás Írország régi lakóinál és más kelta népeknél), a latin és a rovásírás betűivel készült, de vannak személy- és helyneveket tartalmazók, keresztény és skandináv mitológiából származó jeleneteket ábrázolók is. A norvég rúnás rovásírásos feliratok a megtérésről írnak, a vegyes házasságokról és olyan telepesekről, akik kelta nevet vettek fel a viking helyett.
A kőkeresztek az északi istenek, hősök jelentőségén kívül a gazdasági helyzetről, a társadalom tagozódásáról és a két nép, a hódító és a meghódított közeledéséről tanúskodnak.
Egy tavalyi nagy vihar két viking kori kőkeresztet fedett fel a szigeten található Szent Patrik-templom kertjében, amikor a fal egy része ledőlt, és előbukkant a két unikális lelet.
Andy Johnson, a Manx National Heritage (MNH, Man-szigeti Nemzeti Örökség) régészeti kurátora szerint az egyik kereszt mintája hihetetlenül speciális. De a lelet azt is bizonyítja, hogy nem mindig tartották a maihoz hasonlóan nagy becsben a viking emlékeket: egy 1699 körül épült templomban már felhasználták az ősi köveket, és az 1820 körül épült új templom falába gátlástalanul be is dolgozták őket.
A templomgondnok Sandra Kerrison tavaly vette észre az érdekesnek tűnő kődarabot, és egyből szólt a Manx Múzeumnak, de arra nem számított, hogy két viking kori kőkeresztet talált – ahogy Johnson megerősítette.
A régészeti kurátor elmondta, hogy
a 80-as évek óta körülbelül 30 új kereszttel gyarapodott a gyűjtemény, így 210-re nőtt a számuk, de a most megtalált nagyobb lelet felbukkanásának lehetősége igen ritka, épp ezért páratlanul izgalmas.
A kövek állapota azért is igen jó, mert a templomban évszázadokig védve voltak az időjárás viszontagságaitól, emiatt sokkal könnyebb tanulmányozni stílusukat, technikájukat, és meglátni a szenzációt: a korábban fellelt kőkereszteken látott domború görbékkel ellentétben az új leleteken homorú íveket használtak a készítők.