Edward Spencer Dyas történész csapatával öt templomos lovag sírját tárta fel Staffordshire-ben, amit a brit sajtó az egyik legfontosabb felfedezésnek titulált. Azt még mindig kutatják, miért temették el őket az enville-i St. Mary's templomban.
Edward Spencer Dyas 2021-ben munkatársaival már feltárt három templomos sírt ugyanott, ahol most. A templomos lovagoknak, a 12. században alakult rend tagjainak nagy szerepük volt a keresztes hadjáratokban, a középkor egyik legerősebb és leggazdagabb vallási szervezeteként ismerték őket. Tagjai egyszerre voltak lovagok és szerzetesek, jámbor keresztények és harcosok, akik a jeruzsálemi zarándokok biztonságát is szavatolták.
1129-ben a pápa hivatalosan is elismerte a lovagrendet, 1180-ra pedig már hatszázan voltak Jeruzsálemben, Tripoliban és Antiochiában. A 12. század végére több ezer templomos lovag jelentős földbirtokkal, várakkal és harci zsákmánnyal rendelkezett. A 13. század második felére a keresztes hadjáratoknak leáldozott, de a lovagok alkották a legnagyobb és leghatékonyabb állandó hadsereget a Földközi-tenger keleti részének államaiban, különféle ispotályos rendekkel, német lovagokkal és kisebb rendekkel együtt.
Dyas szerint a Szent Mária-templom az ország egyik legjelentősebb templomos központja lehetett, mivel ide kapcsolódik az egyik legnagyobb angol lovag is, William Marshall, Pembroke első grófja.
A harcos és diplomata, aki a középkori Arthur-legendákban Lancelot figurájának inspirálója volt, a Magna Carta megfogalmazásában is szerepet vállalt. 73 évesen halt meg 1219-ben, a londoni Temple Churchben temették el. A Szent Mária-templomhoz úgy kapcsolódik, hogy ólomüveg ablakain sorjáznak a címerek, köztük egy Hugh Mortimer of Chelmarsh, történetesen ő vette feleségül vette Marshall unokáját.
Talán ezért volt olyan sok templomos sír a falusi templomban? Bár az is köztudott, hogy a templomosok a Szűz Mária tiszteletének szentelt templomokhoz kötődtek. A templom a 12. században épült, akkor, amikor a templomosok preceptoriumokat – egyfajta kolostorokat – alapítottak Nagy-Britanniában.
A most feltárt sírok mindegyikén van egy templomos kereszt két körben, de az egyiken egy olyan kereszt is látható, ami arra utal, hogy a lovag egyszerre volt templomos és a katonai rend keresztes lovagja. Ugyanennek a sírnak a lábánál van egy Templomos Kereszt is, amely a Jeruzsálemi Kereszt egy változata, ez azt bizonyítja, hogy a lovag egykor a templomos rend tagja volt a jeruzsálemi Templomhegyen.
A szenzációs kutatáshoz Dyasékat térképek segítették. Ahogy a történész mondta, szerencséjük volt, amikor Staffordshire és Enville történelmi múltját kutatták, mert több, 1820-as keltezésű rajzsorozatra bukkantak az enville-i templom sírjairól. A vázlatokat Anglia egyik leghíresebb építésze, John Chessell Buckler készítette. Buckler nélkül a sírokat nem találták volna meg.
Ezek a felfedezések és az, hogy a templom hozzáköthető William Marshallhoz, az ország egyik legnagyobb templomos harcosához, Enville-t az ország egyik legjelentősebb templomává teszik
— mondta Dyas.