Nem számít, mennyit alszunk, gyakorta találkozhatunk az érzéssel, hogy az ébredést követően nemhogy kipihentebbek, nyugodtabbak és vidámabbak lennénk, hanem kifejezetten rossz hangulatban, leverten kelünk ki az ágyból. De mégis minek köszönhetjük mindezt, és mi a délutáni szunyókálást követően sokunk életét megkeserítő alvás utáni tehetetlenség?
A délutáni alvás kétségkívül az egyik legjobb dolog lehet a hétköznapokban. Fáradtan, a munkából hazaérve az ember sokszor másra sem vágyik, mint arra, hogy a korai kelést és az egész napos nyüzsgést hátrahagyva kicsit kikapcsolhassa az agyát, és ledőlhessen az ágyra vagy a kanapéra.
Amennyire jó ötletnek tűnik azonban egy félórás szunyókálás, annyira megbánhatjuk, amikor felébredünk, ugyanis sok esetben rosszkedvűen, leverten, a helyünket keresve térünk magunkhoz, közérzetünk pedig sokkal rosszabb, mint az alvást megelőzően.
A jelenséggel már sokan találkozhattak, így senkinek sem érdemes magában keresni a hibát a letaglózó érzés és rossz kedv miatt,
ezt az állapotot ugyanis a szaknyelv „sleep intertia” azaz alvás utáni tehetetlenség néven ismeri, ráadásul magyarázat és megoldás is van rá.
Az alvás után ugyanis nem azonnal kerülünk éber állapotba, ez az időszak egyfajta ködös átmenet az álom és az ébrenlét között. Az alvás utáni tehetetlenség tehát egy olyan időszakra utal, amikor az ébredés után, különösen egy mélyalvás szakaszából vagy szunyókálásból felébredve a kognitív és motoros teljesítmény csökkent állapotában vagyunk.
Ebben a fázisban az egyének gyakran nehezen szabadulnak meg az álmosság érzéstől, és időbe telik – kinek több, kinek kevesebb –, hogy visszanyerjék a teljes élénkségüket és a normális agyműködésüket. A jelenség lassabb kognitív képességeket, a reakcióidő lassulását, és csökkent döntéshozó készségeket eredményezhet, ráadásul lehangoltság, rossz hangulat és dezorientáltság is felléphet.
De pontosan mi válthatja ki ezt az állapotot?
Az alvás utáni tehetetlenség alapvető okai különböző fiziológiai és idegrendszeri tényezők összetett kölcsönhatására vezethetők vissza. Ezek közül az egyik legáltalánosabb magyarázatot az adhatja, hogy milyen alvási szakaszban ébredünk fel.
Az alvásunk ugyanis, mint az köztudott, több szakaszra osztható, ideértve a felületes alvást, a gyors szemmozgású (REM) alvást és a mély alvást is. Az ébredés a mélyalvási szakaszban gyakran kiválthat erősebb alvás utáni tehetetlenséghez vezető reakciót, mivel
az agynak és a testnek át kell térnie az alacsony aktivitású állapotból a fokozott élénkségbe, azaz az aktív ébrenlét állapotába.
Amikor rossz hangulatról és levertségről beszélünk, nehéz az agyműködést kihagyni a felelősök közül. Nem is lehet, hiszen az agy különböző részei szabályozzák az alvást és az éberséget is. Az átmenet az alvásból az éberségbe az agyi aktivitás változásával jár, a retikuláris aktiváló rendszer (RAS) pedig kulcsfontosságú szerepet játszik az agy magasabb rendű funkcióinak aktiválásában, amelyek az éberségért és a tudatosságért felelősek. Így, ameddig ez a rendszer nem aktiválódik, érthető, ha az alvás utáni levertség tünetei a hatalmukba kerítenek bennünket – írja a Sleep Foundation.
Emellett nem feledkezhetünk meg a cirkadián ritmusról sem, amely szintén fontos tényező a rossz ébredés kapcsán. A cirkadián ritmus egy olyan 24 órás ciklus, amely a belső óránkhoz kapcsolódik. Míg például az éjszakai állatoknál ez az, ami tudatja velük, mikor hagyhatják el a menedéküket, az embereknél talán még fontosabb dolgokért felel: a cirkadián ritmus koordinálja ugyanis az emésztőrendszert, szabályozza a hormonokat, és ez felel az alvás-ébrenlét ciklusaiért is. Emiatt lehet problémás, ha nem a megszokott időben fekszünk le aludni és ébredünk fel, így ezen ritmus felborulása okozhatja az alvás utáni koránt sem komfortos érzetet is.
Hiába vannak megmagyarázható okai az alvás utáni tehetetlenségnek, nem kell beletörődnünk, hiszen egy kis tudatossággal a magunk, így pedig a környezetünk számára is elfogadhatóbbá tehetjük az ébredést.
Sok más esetben is hallani, de erre vonatkozóan is igaz, hogy az ébredés utáni idő optimális kihasználása és az egészséges szokások kialakítása segíthet az alvás utáni kábulat enyhítésében. Az életmódbeli változtatások és tudatos döntések révén pedig a napot friss elmeállapotban és magabiztosan indíthatjuk el.
Ennek érdekében érdemes kialakítani egy rövid reggeli rutint, amely magában foglal könnyű testmozgást, hiszen ezek
az aktivitások segíthetnek az agy és test fokozatos ébredésében, azaz aktivitásuk fellendülésében, növelve a véráramlást és az oxigénszintet.
Fontos észben tartani azt is, hogy a természetes fény kiemelkedő hatással lehet az ébredési folyamatra. Emiatt reggel vagy amikor felébredünk, érdemes kiállni egy rövid ideig a napfénybe, vagy más napszakban speciális fényterápiás lámpát használni, hiszen ez segíthet abban, hogy agyunk érzékelje, hogy ez már az ébrenlét állapota, nem pedig valamelyik alvásszakasz.
Ahogy a testmozgás és a fény is segíthet, úgy a cirkadián ritmusunkra való odafigyeléssel is elkerülhetjük az alvás utáni tehetetlenség érzését. A megfelelő időben való lefekvés és ébredés segíthet minimalizálni a kellemetlen hatásokat, ezért próbáljunk meg mindennap hasonló időpontban lefeküdni és felkelni, hogy testünk jobban tudjon alkalmazkodni a természetes ritmusához.
Az állapot elkerülésében fontos kulcs lehet a megfelelő mennyiségű vízfogyasztás is.
Az alvás utáni vízbevitel és egy tápláló, egészséges reggeli segíthet a testnek és az agynak a megfelelő működés elérésében. Ez ráadásul elindítja az anyagcserét is, és fokozatosan felpörgetheti a testünket és az elménket is.
Viszlát, ébredés utáni rosszkedv!