Az ENSZ 2030-ra kitűzte, hogy felszámolja a globális éhezést, ehhez egy új kampányban arra kérnek mindenkit, hogy egyen több babot. A projekt lényege nemcsak az éhezés megszüntetése, hanem az élelmezésbiztonság megteremtése, az egészségesebb táplálkozás terjesztése és a fenntartható mezőgazdaság támogatása.
Az ENSZ nagy célja, hogy hét év múlva ne legyen éhezés a világon, ez az SDG2- (Sustainable Development Goal) projekt ambiciózus kampánya. Ebben többek között arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy egyenek több babot, mert olcsó, könnyen tárolható, tápláló, sokoldalúan felhasználható, szinte mindenhol megterem, és nem utolsósorban bolygóbarát. Mai számok szerint a világ 9,2 százaléka éhezik, és még megdöbbentőbb, hogy 2020-ban 161 millióval többen éheztek a világban, mint egy évvel korábban! Ha a tendencia így folytatódik, 2030-ra 600 millió ember lesz alultáplált. Köztük rengeteg gyerek!
Ez az, amit az ENSZ Beans is How kampánya szeretne megakadályozni globális szervezetekkel összefogva, amik közt vannak civilek, érdekképviseleti csoportok, a magánszektor szereplői és különböző ENSZ-ügynökségek.
A babra, de a többi hüvelyesre is fókuszáló Beans is How ambiciózus célja, hogy 2028-ra megduplázza a babfogyasztást a világon, mert egészségügyi és éghajlati szempontból is tökéletes választás lehet az emberek táplálására.
Néhány amerikai és brit startup, például a Bold Beans és a Heyday Canning már meg is kezdte a babkampányt, weboldalaikon különböző ízvilágú babokat, változatos recepteket és tanácsokat is mellékelnek a bab fogyasztásához.
A bab és a hüvelyesek tápanyagban gazdagok, tele vannak fehérjével és élelmi rosttal, nincs bennük koleszterin, alacsony a zsírtartalmuk, mikrotápanyagokban dúskálnak – köztük vasban, káliumban és B-vitaminban. A bab a talajt is táplálja, mert képes megkötni a nitrogént, így kevesebb műtrágyára van szükség, és sok más élelmiszernövényhez képest kifejezetten szárazságtűrő. De akkor miért nem fogyasztunk belőle többet?
A legtöbben talán a felfúvódástól félnek, pedig már rengeteg olyan módszer és recept létezik, amivel kiküszöbölhetjük a bab puffasztó hatását. Paul Newnham, az SDG2 Advocacy Hub ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy a fogyasztást nagyban befolyásolja, hogy milyen környezetben él az ember (város vagy vidék), milyenek a táplálkozási szokásai, a neme és életkora, és nem utolsósorban, hogy milyen a gazdasági helyzete. Ugyanis a babot olcsó ételnek tartjuk, a szegények (vagy a vegák) eledelének, úgyhogy több sztereotípiát is le kell győznie annak, aki boldog babfogyasztóvá akar válni. És ahogy Newnham elmondja,
A főzési módszerek nem megfelelő ismerete vagy a babfőzéshez szükséges idő (is) akadály lehet.
Az SDG2-projekthez csatlakozott a Chefs’ Manifesto is, egy több mint 92 országból verbuválódott, 1200 szakácsból álló közösség, amely a fenntartható élelmezést szorgalmazza. Éttermeket, vendéglátókat, kávézókat, iskolákat és más élelmiszer-szolgáltatókat céloznak meg, hogy világszerte több babos étel kerüljön az étlapra.
A Chefs’ Manifesto néhány pontban összefoglalta, hogyan kellene megváltoztatnunk a táplálkozásunkat, hogy „bolygóbarátabbak” és egészségesebbek legyünk. Ezek közül néhány:
És persze fogyasszunk sok babot, ahogy a nagy séfek is ajánlják!