Eddig fehér bőrűnek, világos hajúnak és szeműnek hitték a legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi maradványt, az Alpokban talált, Ötzi névre keresztelt férfi azonban a legfrissebb genetikai kutatások szerint korántsem így nézett ki – a rézkori ősember ugyanis állítólag kopaszodott, vagy teljesen kopasz volt, bőre pedig sötét lehetett.
A fiatalabb generációk vélhetően már a történelemkönyvek hasábjain láthatták, míg az idősebbek az akkori híradásoknak köszönhetően hallhattak a rézkori ősember, Ötzi jégbe fagyott maradványairól. Minden idők legrégibb, teljes épségben megtalált emberi holttestét 1991 szeptemberében fedezte fel két német túrázó az Olaszország és Ausztria közötti dél-tiroli Alpokban, 3200 méter magasan. Először azt hitték a hatóságok, hogy a férfi nemrégiben halt meg, ám hamar kiderült: a tetem nagyjából 5200-5300 évvel ezelőtt kerülhetett oda.
Eszközeiből és tökéletesen fennmaradt testéből ítélve a tudósok szerint egy 45 év körüli vadász lehetett, akinek végzetét egy nyílhegy okozhatta, azaz erőszakos halált halt. Ötzit az azóta eltelt évtizedekben világos, hosszú és dús hajú, szakállas férfiként ábrázolták, akinek bőre és szeme is világos volt.
Mindez azonban a legújabb vizsgálatok szerint teljes vakvágány volt, egy a Cell Genomics folyóiratban most megjelent tanulmány ugyanis azt állítja, hogy
Ötzinek valójában sötét bőre, sötét szeme és kopaszodó feje lehetett.
Johannes Krause, a Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology munkatársa szerint tanulmányuk minden eddigi eredménnyel szembemegy, a genomelemzés azonban jó eséllyel pontosan meghatározza azt, hogy milyen lehetett valójában Ötzi.
A genomelemzés olyan fenotípusos tulajdonságokat tárt fel, mint például a magas bőrpigmentáció, a sötét szemszín és a kopaszság, ami mind éles ellentétben áll a korábbi rekonstrukciókkal, amelyek világos bőrű, világos szemű és meglehetősen szőrös férfinak ábrázolták
– mondta.
Szerzőtársa, Albert Zink hozzátette, a most azonosított bőrtónus a legsötétebb, amit egy abban a korban élt európai személynél azonosítottak. Ez amiatt is érdekes, mivel mindeddig azt hitték, hogy a test az azt borító jég miatt lett ilyen sötét színű az évek során, azonban úgy tűnik, mostani színe rendkívül közel állhatott az alapbőrszínéhez.
Ráadásul a korábban hosszú, dús hajjal ábrázolt Ötzi hajkoronája sem úgy nézhetett ki valójában, ahogy eddig gondolták. Az új kutatás azt állítja, hogy idősödő férfiként Ötzinek legfeljebb ritkás volt a haja, hiszen génjei azt mutatják, hogy
hajlamos volt a kopaszodásra.
A különleges felfedezések mellett a kutatók azt is tudni vélik, hogy Ötzi Anatóliából vándorolt ősemberek leszármazottja lehetett, ami megmagyarázná a bőrszínét is, hiszen Anatólia egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található. Mindez azért is érdekes, mert korábban azt hitték, hogy genetikai kapcsolata van a kelet-európai sztyeppei pásztorokkal, de az új tanulmány ezt helytelen elméletnek titulálta, mivel úgy vélik,
Ötzi DNS-e az évezredek során más emberek DNS-ével szennyeződhetett meg.
A mai európai genetikai felépítés nagy részét olyan népvándorlások alakították, amelyek az elmúlt 10 ezer évben történtek, amikor a helyi vadászó-gyűjtögetők keveredtek az ideérkező anatóliaiakkal vagy a sztyeppei pásztorokkal a mai Oroszországból, Ukrajnából, Kazahsztánból és Mongóliából. A tanulmányt készítő németországi Max Planck Intézet szakértői azonban úgy vélik, hogy Ötzi egy meglehetősen elszigetelt alpesi populációhoz tartozott.
Nagyon meglepődtünk, hogy Ötzi genomjának legutóbbi elemzése során nem találtunk nyomokat arra, hogy köze lenne a kelet-európai sztyeppei pásztorokhoz, de a vadászó-gyűjtögető gének aránya is nagyon alacsony az esetében. Genetikailag úgy tűnik, hogy az ősei közvetlenül Anatóliából érkeztek anélkül, hogy keveredtek volna a vadászó-gyűjtögető csoportokkal
– tette hozzá Krause.
Ötzit, azaz a rézkori ősembert 1991-ben találták meg az észak-olaszországi Ötz-völgyi-Alpokban, miután holtteste mintegy 3210 méteres tengerszint feletti magasságban kiolvadt a jégből. Azóta három évtizednyi elemzés a bőrszínének vizsgálata mellett már betekintést nyújtott étrendjébe, eszközeibe, életmódjába, egészségébe és öltözködési szokásaiba is.
Ebből derült ki az is, hogy utolsó étkezése során szarvas- és kecskehúst fogyasztott, ahogyan az is, hogy halálát egy ellenséges törzs nyílhegye okozhatta.
A szakértők szerint Ötzi körülbelül 159 centiméter magas volt, és 45 év körüli, ízületi gyulladásban szenvedett, illetve hajlama volt az elhízásra és a kettes típusú cukorbetegségre is.
Azonban arra nincs bizonyíték, hogy bármelyik meg is valósult volna esetében, a kutatók szerint ugyanis aktív, vadászó életmódot folytatott, emiatt jó egészségnek örvendett kora ellenére is.
Ruháinak tanulmányozása után a korábbi kutatások azt találták, hogy azok öt különböző állatból készültek, ezek közé tartozott a barna medve, a kecske és a juh is. Legalábbis a kutatók jelenlegi álláspontja szerint...