Szívesen lemerülnénk a mocsárba, hogy siklók, kígyók, békák tapadjanak ránk, és egy lápos csatornában kelljen időre úsznunk úgy, hogy az úszás igazából lehetetlen? A walesiek ezt is kitalálták, most már világbajnokságot rendeznek belőle, ahova mindenfelé náció képviselőit várják, és a befizetett nevezési díjat jótékonysági célra ajánlják fel. Nem mellesleg a bolygóvédő tőzeglápot is beemelték a reflektorfénybe.
Emlékszünk még Hany Istók legendájára, aki a 18. században a Hanság mocsaraiban élt? A fiúról orvosi leírások is fennmaradtak, úgyhogy valami alapja lehet annak a magyar Maugli-mítosznak, hogy egy zömök testalkatú, hosszú fülű (és talán hártyás lábujjú) emberi lény a mocsárban élt, majd a kapuvári várba került, ahol próbálták civilizálni, de visszahúzta őt a mocsár. De ha nem akarunk ilyen messzire menni, a kortárs amerikai regény, az Ahol a folyami rákok énekelnek is a mocsár és a láp egzotikus és vonzó világáról beszél. Mi pedig azért beszélünk erről, mert a mocsári miliő egy úszóversenyt is életre hívott Walesben.
És ha most azt gondoljuk, ez lehet a világ legviccesebb és legfurcsább megmérettetése – amit persze hogy a Brit-szigetek őrült humorú lakói találtak ki –, akkor nagyon tévedünk, ugyanis van kacsázóverseny is (igen, hányat pattan a kő a víz felszínén) és ember-ló hegyi verseny is. De ki kárhoztatná ezért a briteket/skótokat/íreket, hiszen az idő kellemetlen, elszigetelten tengetik napjaikat és már túl vannak több jelentős művészeti és tudományos forradalmon (gondoljunk csak Shakespeare-re, a Monty Pythonra, Stephen Hawkingra vagy a Beatlesre), tehát valami más innováció után kellett nézniük.
A természet szeretete mindig fontos volt nekik, úgyhogy kicsődültek a szabadba, és furcsábbnál furcsább versenyeket találtak ki. Llanwrtyd Wells egykor Wales, sőt az Egyesült Királyság legkisebb városa volt. Itt található a Waen Rhydd láp, amely gőték, békák, különféle növények és egy különleges vidra otthona is, és ide csobbannak 1976 óta a lápi sznorkelezés szerelmesei. Az ötlet egy kocsmában pattant ki pár helyi vállalkozó fejéből, és a furcsaságában már eleve vonzó versennyel a kis helység bekerült a köztudatba, sőt, egy bélyeget is díszítettek a képével.
Az 1986 óta létező lápi világbajnokságra a világ minden tájáról érkeznek versenyzők, hogy lemerüljenek a mocsárba, és ússzanak, ahogy csak bírnak. A bajnok Neil Rutter, a britek Hany Istókja, aki már öt éve nyeri zsinórban a versenyt, ahova uszonyokkal, maszkkal, légzőcsővel érkeznek a versenyzők, zsebükben a jótékony célra menő 20 font nevezési díjjal.
Az egyik versenyzőnek, Julia Galvinnak szó szerint a mocsári sznorkelezés mentette meg az életét, mikor súlyos betegen, szinte teljesen lebénulva látta, hogy van ilyen, elhatározta, hogy részt vesz rajta – osztotta meg a BBC-vel. Azóta ez a szenvedély élteti, noha mint mondta,
nagyon furcsa élmény, lent minden sötét és hideg, és az állatokkal, növényekkel teli vízben nem lehet a hagyományos módon úszni sem.
Az árok egy méter mély és egy méter széles, így a süllyedés esélye igen kicsi. A kezdeti mocsármerülés lápi futással és terepbiciklizéssel is kiegészült, így már kétnapos a fesztivál, ami után a mosószerek forgalma igencsak megugrik.
A különleges eseményhez sok brit híresség is csatlakozott, Paddy McGuinness színész-műsorvezető, Rory McGrath komikus, Gareth Thomas rögbijátékos, Donovan Bailey futóbajnok mellett a BBC népszerű időjósa is, Derek Brockway is. Utóbbi, noha rendszeresen gyalogol, fut és squashol is, azt mondta, a mocsári merülés volt a legnehezebb dolog, amit valaha csinált.
Julia már végigbúvárkodta a világot, és szerinte Walesnek a mocsári búvárkodás olyan, mint Wimbledonnak a tenisz. A sznorkelezés azonban nemcsak a résztvevőket boldogítja, segíti a kisváros túlélését is, ugyanis sok helyi vállalkozás ennek köszönhetően maradt életben. Jelenleg a város lakosságának egynegyede önkénteskedik a sok embert bevonzó különféle eseményeken egész évben, de a turisták megtöltik a helyi kávézókat, boltokat, vendégházakat, szállodákat is.
A MOCSÁRI MERÜLŐBAJNOKSÁG NEM SZÁNDÉKOSAN, DE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM EGYIK LEGHATÉKONYABB FEGYVERÉRE, A TŐZEGLÁPRA IS FELHÍVJA A FIGYELMET, AMI TERMÉSZETES SZÉN-DIOXID-ELNYELŐ.
A láp puha, szivacsos talajú vizes élőhely, ami főként tőzegnek nevezett, részben elpusztult növényi anyagokból áll, és csak Európában körülbelül ötször több szenet köt meg, mint az erdők.
A tőzegláp az Egyesült Királyság területének 10 százalékát teszi ki, ez több mint 11 ezer négyzetmérföld, Wales-nek 4 százalékát fedi, de a Natural Resources Wales környezetvédelmi szervezet szerint a szárazföldi szén-dioxid 30 százalékát megtartja. Azonban a károsodott tőzegláp üvegházhatású gázokat bocsát ki, és sajnos Wales tőzeglápjának 90 százaléka megsérült, ezért a walesi kormány megháromszorozta a helyreállítási célokat.