Idén már volt erősebb rengés Törökországban, Szíriában, Új-Zélandon, és a múlt héten a tragikus marokkói földrengés rázta meg a világot. Szaporodnak a rengések, vagy csupán jobbak a műszereink, amikkel érzékeljük őket, vagy gyorsabb a sajtó, ami hírt ad róla? Mi a földrengés, valóban gyilkos-e, és kik vették fel már sikeresen a harcot ellene?
A múlt heti marokkói földrengés halálos áldozatainak száma már 2400 fölött van, a 2023-as év is úgy kezdődött, hogy Törökországot és Szíriát súlyos földrengés sújtotta, majd nem sokkal később Új-Zélandon is megremegett a föld. Június 6-án és augusztus 19-én nálunk is észleltek földmozgást a szeizmológusok. Egyre több földrengés lenne?
A földkéreg tektonikus lemezekből áll, amelyek egymáshoz képest mozognak. E lemezek határain az egymás mellett elmozduló sziklák között súrlódás lép fel, megcsúsznak, ami földrengést okozhat. Erős földrengések általában a tektonikus lemezek találkozásánál lévő törésvonalakon fordulnak elő, de kisebb rengések ezeknek a lemezeknek a közepén is történnek. A természetes okokon kívül földmozgást idézhet elő a bányászat, a nukleáris robbantások, a talajvíz kitermelése, a gátépítések.
Évente körülbelül 20 000 földrengés történik a világon, de ezekből csupán körülbelül 15-16 számít nagyobbnak.
A legveszélyeztetettebb zónák, amelyek a föld törésvonalain fekszenek: Új-Zéland, Indonézia, Törökország, Irán, Kína, a Fülöp-szigetek, Peru és az Egyesült Államok nyugati partvidéke. Európában Olaszország, főleg a csizma déli része, ami az eurázsiai és afrikai lemezek határvonalához közel található.
Mára már nagyon jó földrengésfigyelő rendszerekkel rendelkezünk, van egy globális szeizmográfiai hálózat, ami interaktív térkép segítségével mutatja a földmozgásokat. Nemzetközi adatbázisokba viszik fel az egyes országok adatait, mozgásérzékelőkkel, lokalizált információkkal.
Bizonyos években több földrengés történik, mint máskor, de a földrengések száma összességében nem növekszik. Új-Zélandon átlagosan kevesebb mint két 6–6,9-es erősségű rengés történik évente, de volt olyan év, amikor kilencszer rengett meg a föld. És ugyanez a változékonyság jellemző globális szinten is.
2018-ban az Egyesült Nemzetek Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala (UNDRR) és a Katasztrófák Epidemiológiai Kutatóközpontja (CRED) jelentést tett közzé az elmúlt 40 év természeti katasztrófáiról. Ebből az derült ki, a földrengések a globális katasztrófák kevesebb mint 8 százalékáért felelősek, de az összes haláleset 50 százalékáért okolhatók a kártyavárként összeomló épületek miatt!
Sem Törökországban, sem Marokkóban nem voltak földrengésbiztosak a házak, ezzel szemben Japánban, ami szintén egy földmozgásoktól sújtott hely, nem jellemző a sok áldozatot követelő földrengés, mert az épületeket ezekhez igazítva húzzák fel acélmerevítőkkel, rugalmas architektúrával, de telefonos földrengésjelző applikációjuk is van.
Nem véletlenül nem Új-Zélandon vagy Japánban járnak sok halálos áldozattal a rengések: a kevésbé fejlett országokban az épített környezetre (épületek, utak és hidak) kevésbé szigorú műszaki és építési előírások vonatkoznak, gyakran rossz minőségű, gyorsan felhúzott, sérülékeny építmények alkotják a gyorsan növekvő szegény városközpontokat. A föld rengései az éghajlatváltozáshoz hasonlóan jobban sújtják őket.