Dr. Arimatszu szerint az augusztus 28-i villanás az egyik legfényesebb, amit valaha is észleltek az óriás gázbolygón. Az ilyen villanásokat a Naprendszerünk pereméről érkező aszteroidák vagy üstökösök okozzák, amelyek a Jupiter légkörébe csapódnak – írja a The New York Times.

Ezeknek az égitesteknek a közvetlen megfigyelése gyakorlatilag lehetetlen, még a fejlett távcsövekkel is

–  fogalmazott a japán tudós.

A Jupiter gravitációja magához csalogatja ezeket az objektumokat, amelyek végül a bolygóba csapódnak, miközben eszközzé is válnak az égitestek tanulmányozásához.  

Ezeknek a villanásoknak a jellemzése kulcsfontosságú Naprendszerünk történetének megértéséhez. Bepillantást nyújtanak a Naprendszerünk korai időszakában zajló erőszakos folyamatokba. Ez olyan, mintha működés közben látnánk a bolygók evolúcióját 

– mondta Leigh Fletcher, az angliai Leicester Egyetem kutatója.

A csillagászok a Jupiterre összpontosítanak, mert nagy, így könnyen látható, és nagyobb valószínűséggel szenvedi el a kozmikus törmelék hatását. Egyes kutatók szerint a Szaturnusz gyűrűit is ehhez hasonló robbanások alakították, és az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy az Uránuszt és a Neptunuszt is érte már ilyen becsapódás.

Ha fogadni mernék, azt mondanám, hogy valamennyi óriásbolygónkat aszteroidák és üstökösök bombázzák

– tette hozzá Fletcher.

A csillagászok várják a következő nagy becsapódást, ami a Földről is látható lesz. Amikor ez megtörténik, a csillagászok világszerte a Jupiter felé fogják fordítani távcsöveiket, hogy tanulmányozzák a becsapódást, valószínűleg a James Webb- és a Hubble-űrteleszkóppal is követik majd az eseményt.